Farkas Csilla (szerk.): Időcsiga = Zeitschnecke. Újabb eredmények Vas megye őskorának kutatásában. Neue Forschungsergebnisse zur Vorgeschichte vom Komitat Vas (Szombathely, 2011)
Tóth Zsuzsanna: A Dunántúl neolitikuma - Ilon Gábor: Szombathely-Oladi plató
tár-mécseseket emeltünk ki. Szertartási helyként értelmezem az 1., a 184. és 370. objektumokat, ahol a fenti unikális leletek feltűnően nagy mennyiségben kerültek elő. Egy Egervárott (Zala megye) 2007. november 6-án megnyitott (majd Kőszegen, Keszthelyen és Nagycenken is bemutatott) régiós múzeumi kiállításon 95 db idoltöredék vitrinbe is került e lelőhelyről. Ezek közül 65 db egyetlen objektumból (1. számú) származik. Az alábbiakban csupán három kisméretű, jelentéktelennek tűnő agyagtárggyal foglalkozom. Ezek mindegyike 2006.08.15-én a 167. számú, a lengyeli kultúrához sorolható, egy fázisban betöltött objektumból (szemét - esetleg áldozati? - gödör) került elő. 1. Miniatűr agyagbalta töredéke a nyéllyukkal. 2. Miniatűr nyéllyukas agyagbalta töredéke a munkaéllel. Az él egyik sarka hiányzik. 3. Miniatűr agyagbalta töredéke a nyéllyukkal. A tárgy lapos, kissé trapezoid. Az egyik felülete sérült. A baltatöredékeket tartalmazó gödörből ugyan nem került elő sem trónus, sem szobor darabja, de jó néhány trón töredékére bukkantunk más, ilyen korú objektumban. Ennek ellenére és ezért - s mert rögvest a szegvári „Baltás isten" képére asszociáltam - jutottam az alábbi hipotézisre, ugyanakkor rekonstrukcióhoz. A szobor magasságát - a baltatöredékek és az arányosság alapján - kb. 25-30 cm körülinek rekonstruálhatjuk. (A rekonstrukción a jobb értelmezhetőség miatt ábrázolt oltártöredék az 1. objektumból került elő.) Ez nagyjából azonos a Tisza-kultúra szegvári szobrocskáinak méretével. 24. A „Baltás isten" rekonstrukciós fotografikája Rekonstruierte Fotographik vom „Gott mit Axt" Egyértelműen megállapítható, hogy az agyagtöredékek a kőből készült, csiszolt nyéllyukas kőfejszék imitációinak darabjai. A lengyeli kultúra délmagyarországi temetőinek nyéllyukas fejszéit és véső kőbaltáit, valamint ezek komplex feldolgozását Zalai-Gaál István tette közzé. Megállapította, hogy a balták az esetek többségében vezető férfiak, néhány esetben pedig kiemelkedő státusú női és gyermek sírokból származnak. A baltaforma későbbi változata a kora rézkori ún. Plocnik típusú réz balta (Hammeraxt), amelynek térben legközelebbi darabját Velemből tették közzé. A kőbalta, illetve az ebből kialakuló jogar tehát a hatalom és a termékenység korai szimbólumai. A balták miniatűr agyag utánzatait később (pl. Schneckenberg-kultúra, kelták) is használták rituális cselekményeken, azaz különleges helyzetekben, amely 42