Farkas Csilla (szerk.): Időcsiga = Zeitschnecke. Újabb eredmények Vas megye őskorának kutatásában. Neue Forschungsergebnisse zur Vorgeschichte vom Komitat Vas (Szombathely, 2011)

Sümegi Pál: A vasi táj környezettörténete a jégkor végétől a császárkorig

144. A vizsgált terület növényzete a középső kőkor végén, az újkőkor kezdetén, mintegy 7500 évvel ezelőtt Die Pflanzenwelt des untersuchten Gebietes am Ende der mittleren Steinzeit und am Anfang der Neusteinzeit vor etwa 7500 jähren. Hárs Tölgy Hárs Patakallúvium vízhatású talajjal Barna Erdei Talaj Vályogosodott lösz alakították ki falvaikhoz, utakhoz, rét-, és legelőterületeikhez és a falvakban kertszerűen kialakított gabonaföldjeikhez szükséges nyitott teret. Ezeken az erdősült területeket megszakító nyitott tereken a taposást, bolygatást, a növényevő háziállatok rágását is elviselő vagy gabona földekhez kötődő gyomnövények, köztük szúrós és mérgező növények terjedtek el. Mivel az újkőkorban a talajerő utánpótlása még elég kezdetleges volt, ezért az irtványterületeket néhány éves használat után hagyták visszaerdősülni, és helyettük újabb területeken égették le az erdőket, és az új, megtisztított területet vonták be a művelésbe. A kertszerű földművelés, a területváltó, égetéses erdőirtásra alapozott földhasználat következtében a falvak szórt házakból és a köztük lévő gazdaságilag hasznosított területekből álltak, ezért teljesen diffúz halmazokból álló települések jellemezték ezt az időszakot. A régészeti ásatások (Börcs-Paphomok, Lengyel község, Szentgyörgyvölgy) során feltárt neolit települések elemzése alapján ősi búza- és árpafajtákat (egyszemű búza, kétszemű búza, kecskebúza, kétsoros árpa), borsót, kölest termesztettek elsősorban, míg az állattartásban a szarvasmarha- és a sertéstartás dominált. Valószínűsíthető, hogy az újkőkori közösségek megtelepedésének kezdetén még a falvak és velük együtt a gabonakertek is többször áthelyeződhettek, de a népességszám növekedésével a települések helyzete stabilizálódhatott, és a gazdálkodás vált sokszínűbbé, változatosabbá. A vizsgált térségben az újkőkori termelés és életmód csúcsát a késő neolit Lengyel-kultúra jelentette. A legkiterjedtebb neolitikus tájátalakítás ehhez a kultúrához kötődik, és a kultúra által hátrahagyott hosszúházak, tárgyak, köztük az idolok (Sé, Szombathely-Oladi plató) is kiemelkedő közösségi, kulturális-vallási életről tanúskodnak. A neolitikum vége felé a mezőgazdasági tevékeny204