Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok (Fontes Castriferriensis 3. Szombathely, 2006)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 3. dolgozunk szoros együttműködésben, és igénybe veszünk — ahol szükséges - kifejezetten természettudományos szakterületeket is. Ezen túl üdvözöljük nyelvészek és nyelvszociológusok segítségét is. Az Ausztriában nagytöbbségében, de sok regionális dialektusban beszélt német nyelv mellett közismereten létezik néhány nyelvi kisebbség is. Ügy ahogy ezek a különböző nyelvek az érintkezési területeiken egymást befolyásolták a hosszú egymásmelletti és együttélésük során, ugyanúgy léteznek olyan nyelvi elemek, melyek pl. a különböző szakmákon keresztül bekerültek az általánosan használt nyelvbe és így regionális közkincsé váltak. Ebben az összefüggésben még egyszer vissza szeretnék térni a nép-fogalomra. Még akkor is, ha ezzel nem mindenhol találunk megértésre, a nép fogalma alatt az állam népét értjük, mely tagjainak együttműködésével alakítja ki és fejleszti tovább kultúráját. Csak egy pillantást kell vetnünk Ausztria földrajzára és történelmi fejlődésére, hogy észre vegyük, az osztrák kultúrát több nagytérségi és számos regionális kultúra alakítja ki. Ez a körülmény az alapvető oka annak, hogy miért nem várunk túl sokat a közösségi és regionális kutatásoktól. - Nép-fogalmunkkal sem tettük könnyűvé helyzetünket, de legalább hozzáigazítottuk a valósághoz. Ezen a viszonylag kicsi kontinensen, Európában az egyes népek kultúrája nem fejlődött egymástól elszigetelten - mindannyiunk számára közismert az „európai kultúra" fogalma — mégis az egyes országok részleteiben szemlélt különböző történelmi fejlődése bizonyára különböző súlypontozást implikál a hagyományos kultúra kutatása során. Ausztria esetében ezt tudományos kritikának kell alávetni, mely célja a kulturális jelenségek nemzetgenetikai jellemzőkként való értelmezése. Megpróbáljuk tehát közösségkutatásainkkal, melyeket ez idáig minden esetben településmonografikusan végeztünk el, egy kiválasztott egység hagyományos kultúráját meghatározni. Ez azt jelenti, a helyi lakosságot mindig egészként kezeljük, még pedig az összes olyan gazdasági és társadalmi feltételek figyelembevételével, melyek között egy emberi közösség az életét kialakítja. Hipotézisünk alapja a kultúrafejlődés már Kroeber

9 és más szerzők által is hasonlóan megfogalmazott elmélete. Eszerint a kultúra az egyes jelenségek nem véletlenszerűen összejövő halmaza, hanem komplexen olyan kulturális jelenségekben nyilvánul meg, melyek egymással ok-okozati összefüggésben állnak. Ezek a kulturális jelenségek vagy — modellek — szervesen egymásra ható elemekből épülnek fel, melyben speciális hatóerő rejlik. Ha ez kimerül, megáll a fejlődés is; új impulzusok indulnak el. - Barabás Jenő ugyanígy fogalmaz, csak valamivel konkrétabban.

10 Szerinte a hagyományos kultúrát az emberi közösség termékeként foghatjuk fel, egy olyan termékeként, mely a történelmi társa55