Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok (Fontes Castriferriensis 3. Szombathely, 2006)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 3. A község vizahalászatára vonatkozó adatai legnagyobbrészt a XVI. század II. feléből valók. Időrendi sorrendben a következők: Amikor 1542-63-as években az érseki javakat összeírták Guta községről, vagy, amint ők írták, Gutta városáról, a következőket jegyezték fel: „Van itt egy vizafogó cége a Dunában, melyet a polgárok saját költségükön emelnek és annakidején halásznak. A fogás kétharmada a polgároké, egyharmada pedig az érseké; de vannak itt más cégek is, melyekből köteles halat tartoznak adni, úgy mint a naszvadiak ... Van itt egy kis halastó is, melyet a gazdatiszt bír egy évre egy forint árendában".

6 1570-ben jelenti a komáromi várgróf: „hogy a gutái és naszvadi vizafogókat az érsekség használja".

7 1576-ban jelenti a komáromi provizor, hogy Guta és Naszvad az udvar részére évi 62 vizát szolgáltat.

8 1575-ből írják Komáromból Károly főherceghez Grácba: „ Felséged és mások részére meglehetős olcsón hoztam jóidéig vizákat... Őfelsége udvartartása számára Gutáról szállítok majd kizárólag élő vizákat, de vám- és harmincadmentességre van szükségem, hogy fel ne tartóztassanak áruimmal, mely hamar romlik és döglik".

9 1578-ban a gutaiak megint 61 vizát szállítottak a bécsi udvar részére.

10 Bőséges adatainkból megállapíthatjuk, hogy itt intézményes, állandóan ellenőrzött halászat volt. A fogott halakat sózták, néha élve szállították külföldre. (Bécs, Grác, Regensburg.) Az említett anyagból főleg csak a vizahalászat fejlettségéről szerzünk tudomást. A vizafogó cége mineműségének megállapításánál csak az 1563-as adat jelentős, amely világosan két cégefajtát különböztet meg. „Van itt egy vizafogócége a Dunában, melyet a polgárok saját költségükön emelnek és annakidején halásznak ..." Ez az adat tehát egy határozott cégefajtát, a vizafogócégét, említ. Az ilyen cége feltétlenül nagyobb építmény volt, amelyhez szükség volt a polgárok és polgárosult halászok anyagi és fizikai összefogására. Figyelemreméltó adatunkban, hogy Gután csak egy vizafogócége volt. Ugyanezen forrásban néhány sorral alább a következőket olvassuk: „ ... de vannak itt más cégek is, melyekből köteles halat

11 tartoznak adni" ... Nem tévedünk ha azt állítjuk, hogy ezek a más cégek másfajta, apróbb halak fogására berendezett eszközök voltak. Ezeket olyan fogókészülékkel látták el, amely különösebb emberi segítség nélkül a belékerült kisebb halat megfogta. Néha azonban nemesebb nagy hal, tok, sőreg, viza is tévedt a fogószerkezetbe.

12 Minden olyan építményszerü halászati eszközt, amellyel a folyóvizet V betű vagy (fordított V betű) alakban azért rekesztenek át, hogy a fogás eredményesebb legyen, cégének nevezünk. Ha a Jankó által közölt oroszországi cégek felosztását elfogadjuk, úgy tárgyalt eszközünket két csoportba kell osztanunk. Az elsőbe tartoznak a már ismert két magyarországi cége: a székely és a magyar cége. Rendeltetésüknél fogva halfogók. Ezeknél a V alakban 281