Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok (Fontes Castriferriensis 3. Szombathely, 2006)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 3. kot lehet fogni."

9 Rohonc (ma: Rechnitz, A) esetében: „a város alatt folyik egy patak, melyben hal és rák fogható. Van pisztrángpatak is. A törvényfánál is van egy kis patak, amelyben hal és rák fogható."

10 Ebben az időben Dél-Burgenland területén a számtalan patak mellett volt még más halasvíz is, melyekben halak és rákok éltek, azaz, ahol a halászat egy bizonyos fajtáját lehetett űzni. Ezek mesterséges halastavak és hal tartók voltak, melyek már a XVII. század előtt fontos szerepet játszottak a főúri családok, mint például a Nádasdyak, életében. Batthyány Ádám idejében pedig már gazdasági szerepet is kaptak. A Nádasdyak nem csak a Fertő-tavon, hanem Lékán (ma: Lockenhaus, A) és Keresztúron (ma: Deutschkreutz, A) is halásztak, itt pisztráng- és pontytavak voltak egymástól elrekesztve.

11 Sombory Gergely tiszttartó 1559 november 21-én ivótavat is említ.

12 Ezen tavak lehalászásában nem vett részt a Nádasdy család, a halászok megfigyelése munka közben azonban kedvelt szórakozás volt. „Kegyelmednek írom, hogy neje őnagysága, valamint az úrfi kitűnő egészségnek örvendenek. Tegnapi napon is künn volt a halastavon az úrfival. Nézték a halászokat. A tóban tényleg elég hal vagyon, mindenféle fajta, jó hal."

13 Már ebben az időben elkezdődött a tavak gazdasági használata, azonban messze nem olyan intenzitással mint később a XVII. században. Ebben az időben az uraság még közvetlen kapcsolatban állt birtokaival és alattvalóival, ez a XVII. századra gyorsan megváltozott. 1559 Február 26-án Nádasdy Tamás a következőt írja a fiának: „Küldj halat, fiam, s más böjti étkeket... így meglátom, ember vagy-e a talpadon, ha a tó halát pénzzé tudod tenni, a tavat lehalásztatod, s mindazoknak, akiknek ígértem, adsz. Ezen felül magadat, s a szegény népet böjt idején ellátod. Ne felejts továbbá Zrínyi úrnőnek, valamint rokonunknak, Kinsperger asszonyságnak, halat küldeni."

14 A levél alapján hiteles képet kapunk az akkori főnemesség önellátó tevékenységéről, melyet alig nyolcvan évvel később Batthyány Ádámnál már nem tapasztalunk. О tervszerűen létesített halásztavakat, melyek kezelése anyagi javak megszerzésére irányult. Batthyány Ádám tizenkilenc halastavát és haltartóját rendszeresen halászták, a fogást pontosan lejegyezték, s fajtánként számolták el. 1642 április 10-i dátummal ellátott elszámolásból megtudhatjuk például, hogy április 10. és 17. között 2238 halat fogtak, s ebből 760 Németújvárra került haltartóba, 363 pedig a Gráci piacra.

15 Batthyány halászatáról egy 1635-ből származó felsorolásból tudhatunk meg részleteket.

16 E szerint a haltenyésztés első sorban kereseti lehetőség volt, de nem csak a saját fogással kereskedtek, hanem a török uralom alá tartozó tavakból fogott és vásárolt halakkal is. Az ez idő tájt készült feljegyzések hűen bizonyítják, hogy a gráci halpiac Batthyány Ádám segítségével indult virágzásnak. Nem szeretnék ezen a ponton nagyobb részletességgel foglalkozni az akkori Batthyány birtokokon található tógazdasággal. 261