Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok (Fontes Castriferriensis 3. Szombathely, 2006)
GAÁL KÁROLY: KULTÚRA A RÉGIÓBAN nem hivatásos tó-ásók készítették. 1581. március 14. és október 24. között állandóan halászták. Az erről fennmaradt Regestrum szemléletesen mutatja be a lehalászás ütemét, és a kifogott halfajtákat. Pontyot még nem találunk, ez csak később tenyésztették. (F. 40) 1586-ban ismét halásztak, de az elszámolásban most az „Inczeedy Halastó tt" említik. Itt már megmutatkozik a tógazdálkodásra törekvés. „Menny Halat Halastokbul Mindeneött ky fognak Eöregh Seöllet halatartoba 107 Eöregh Czukatt 214 Karaszth 775 Sigert 130 Rethkett 4327 Somfaway Halastóban Wittek Sielleöt Iwat 922 Ugyan oda Czuka Iwast 335. 1594-ben az incédi halastóban 1800 „Czuka Iuast"raktak be. Ezekben az évtizedekben még a vadvizekben is gyakori halfajtákat említik, a pontyról még nem találunk adatot. 1608-ban osztották fel a dobrai uradalomhoz tartozó halastavakat. (F. 41) Az ezt követő években egyre többször találkozunk adatokkal, amelyek a tógazdálkodásra való áttérésre engednek következtetni. 1618-ban utasítja Batthyány Ferenc (II) Boros Bálint újvári provizort, hogy a halaknak viseljék gondját. (F. 42) Az itteni 158l-es lehalászás részletes jegyzéke azért is fontos, mert utalást találunk arra, hogy a birtok más tavait igyekeztek ebből a fogásból halasítani. „Chuka iwas küthö a Samfalway halasthomba kell vynny 176, Harchaja iwas 5. Item haltarthombna is bochatanak chukat 11." A továbbtenyésztésre szánt ívóhalak rablóhalak voltak, amelyek a tavak fehérhalából bőséges táplálékot találtak. Az 1610. előtti években egyetlen adatot sem sikerült találni, amelyik árutermelő halgazdaságra engedne következtetni, a halra való hivatkozások száma is szinte jelentéktelen, illetve elsősorban önellátással kapcsolatos. Feltűnő, hogy az 1634-ből származó urbáriumban fordul elő első ízben, hogy mindenféle halas vizet, patakot, állóvizet pontosan leírtak, a bennük élő halfajtákat számontartották, és legtöbbjüket „tilossá" tették. 13 Mai kifejezéssel úgy is mondhatnánk, hogy ekkor lettek a vizek „államosítva". így pl. „Kismedves Itt ezen falu határában uagyon a varhoz egy kis halastó". Ugyancsak 1634-ben: „Geödeör. Vgyan azon Falu határán uagyon egy puszta halastoo. A Tisztarto azt megh epethi es megh halasitsa". Jezero: „Falunak határán egy Puszta Too: aztis szépen megh epiti és megh halasitha a Tisztarto". Németújvár: „Vagyon a Vár alatt két öregh épp Halasdtoo Töltésekkel es Zugokkall edgyütt". 1635-ben a dobrai urbáriumban; „Halastok Szama. Milgraben, Az Miska haza mellet való halastónak felö ide való. 1636-ban Drumlingon: „Egy kis patakocska van, 188