Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok (Fontes Castriferriensis 3. Szombathely, 2006)

GAÁL KÁROLY: KULTÚRA A RÉGIÓBAN Varsa (Reuse) A tiroli tengerszemszerű tavakon 1501 körüli években gyakran találkozunk a „ muschgeten, Vischgreten, visgeten" megnevezett halászó eszközzel. Ezeket a megnevezéseket az ottani kutatók „egy valami közelebbről meg nem határozott varsának" tekintik. Evvel a megjelöléssel a későbbiekben nem találkozunk, az 1520-as évek után kizárólag a "Reuschen, Reischen, Reyschen, Reischlegen", előfordul a „Lawgen Reuschen" megjelölés is. Miksa császár „Fischereibuch"-jában, amelyiket 1544-ben készítettek, „Hülzen Reuschen" t, és a rákfogásnál hálóvarsát látunk. Ekkor már ez a „ Holzreusche mit Kheder" tiltott volt. 1527-ből származó adat szerint: „Az alattvalók a különböző helyeken gyakorivá vált 'Stewrn Rayscherí-el (bokorvarsa) nagy kárt okoztak." 1575-ben írják elő, hogy „varsát alítani vagy kirakni csak ötven lépésre egymástól és ahhoz lészát állítani csak úgy szabad, hogy három karó legyen a vízben, és egyik sem álljon egymástól távolabb mint egy lépés." A Mond- és az Irrsee halászati előírásaiban 1544-ben megszabták, hogy egy szagéna-joghoz mint járulékos kézieszköz kettő-három „Köderreuse" (csali), 12 „Panter Reusen" (bokorvarsa), és minden bokorban hat varsa legyen; továbbá még „Krebsenkörbe" (rákvarsa), tíz „Garnreusen és Laubenreusen" (szárnyasvarsa).

144 A kishalászok, azok azok, akik csak a partról halászhattak, csak szigorúan megszabott kis hálót húzhattak a partról és varsát, fenékhorgot használhattak.

145 Albrecht bajor herceg halászati rendelete 1551-ben megtiltotta a szárnyas hálóvarsák használatát az Emmerseen.

146 1515 után a Wallerseen „mindenki számára megtiltatik a varsa használata, csak a szagéna-jog által előírt szám maradhat meg, de ezeket egymástól olyan távol kell leállítani, hogy a hal aludhasson közöttük... a többi halász tarthat varsát, de csak rákra."

147 ATraun folyón 1499-ben szabályozták a bokorvarsák használatát. 1418-ból találunk adatokat a „Krepsen Körb"-ről, azaz a rákkosárról, amelyeket a Traun folyón raktak ki. Ezeket Péter-Pál naptól szent Gál napjáig (okt.16.) használhatták.

148 „Pimis, Pimbs, Pims, Schnelchen, chöderpimis" (1418) néven említik azt a vékony ágakból vagy gyékényből kötött kis varsa fajtát, amelyet csak csali fogásra raktak ki a sasos, nádas partok peremén. Legrégibb említése 1418-ból a Traun folyóról származik. De ekkor ezt már szigorúan tiltották.

149 1599-ben egy fiatal pár vette át egy halász hagyatékát. Ebből ismerjük meg a Traun folyó akkori eszközegyüttesét. „Egy Laubengarn, 6 Floßgarn, 1 Setzgarn, 1 Zugwaidt, 10 hölzerne große Reischen, 1 gute und 1 zerbrochene Zille (bödönhajó), 2 Schilling (6 darab) Wasserstecken, 1 Stoßeisen (lyukve164