Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok (Fontes Castriferriensis 3. Szombathely, 2006)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 3. példát lehetne idézni, de itt csak arra utalunk, hogy ezek alapján megérthe­tő, miért épült az ostrom utáni években ismét sok Loretó-kegyhely. Ezt a mellékelt jegyzékből szépen megláthatjuk. Az alapítások évszámai megmu­tatják melyik időszakban lett ez a hullám erős. Első hullám a bécsi alapítás után. A második az 1683. évi ostrom után, azaz a XVII. század végén. Fel­tűnő, hogy a XVIII. században ismét sok tiszteleti-helyet alapítottak. Ek­kor már régen elmúlt a török veszély, ennek emléke is már a mondákba ment át. Megmaradt azonban az a veszély, amelyik egy évszázaddal koráb­ban a bajorországi alapítások oka volt, a reformáció. A lakosság többsége protestáns lett és sokirányú erőfeszítésbe került ezeket a katolikus vallásra visszahozni. A török ellen védő Mária feladata megszűnt, elveszett az ezzel kapcsolatos kegyhelyek tiszteletének jelentősége is. Ahogy a bécsi udvar ezek alapításá­nál útmutató volt, úgy az új korszakban ismét vállalta az új feladatot. A loretói Szűz a katolikus hit védelmezője lett! Ennek is Bécs lett a köz­pontja illetve az új hullám elindítója. Az augusztinusok templomában val­lották meg hitüket a konvertált evangélikusok. Ez 1733-tól lett általános. Nemesek és az egyszerű rendbeliek tanúvallomása lehetségessé vált más Loretó-tiszteleti helyen is. Új alapításokkal találkozunk, az alapítók azon­ban ekkor már főurak lettek. Ennek megfelelően megszűnt a ferencesek egyszerűsége, gazdag barokk stílus lett az új kápolnák jellemzője. A lelkiismeretes kutatás ellenére sem fogjuk tudni megállapítani, hány Loretó tiszteletihely volt. A levéltárak erről hallgatnak. Azt tudjuk azon­ban, hogy a török idők után sok helyen eltávolították a Loretó-kegyszobrot és helyét a félholdon álló 'Sarlós Boldogasszony' foglalta el. Ezt is hamaro­san kiszorította a Nepomuki Szt. János kultusza, de ugyanilyen jelentős lett az új tömegveszély, a pestis, kolera védőszentjének tisztelete. így aztán ma ha meg is találjuk még a Loretó kegyszobrot, az nem jelenti azt, hogy tisz­telete is megmaradt. A kultusz legtöbb esetben átment az általános barokk Mária-kultuszba. Sok esetben megtaláltuk a Loretói Mária tiszteletét úgy, hogy az sem a török veszéllyel, sem az ellenreformációval nem kapcsolatos, ez a tudat eltűnt! Loretó Mária kifejezés ismert, de ez csak a Mária tiszte­let egyik formája. Mint búcsújáróhely lényegében csak az észak-burgenlan­di Lorettóban, a hajdani Nádasdy alapítású casa sánta maradt meg. Hason­ló a helyzet Andocson is, ahol a búcsújárást az általános Mária tisztelettel kapcsolatos. 119

Next

/
Thumbnails
Contents