Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok (Fontes Castriferriensis 3. Szombathely, 2006)

GAÁL KÁROLY: KULTÚRA A RÉGIÓBAN eltolódással vált az andocsi kegyhely 'Mária házává' azaz názáreti házzá, a Loretó-kultusz kelet-közép-európai elemei hiányoznak. Több évtizedes Loretó-kultusz kutatás után meggyőződésem, hogy az andocsi kegyhely legendája a magyarországi történelem és az ellenreformáció törekvéseinek közös produktuma, és ebben az esetben nem tartozik szorosan a kultuszhoz, amelyik a dél-német területeken kizárólag az ellenreformációval függ össze úgy, hogy a kegyhelyek is ebben az időben alakultak ki. A kelet-ausztriai és kismértékben nyugat-magyarországi, felvidéki Loretókultusz összefügg ugyan erősen az ellenreformációval, de nagyobb jelentősége volt a törökökkel kapcsolatos háborús eseményekben. A XV. századi kegyszobor Máriája Gyermekét a jobb karján tartja, a loretói kegyszobor Madonnája gyermekét mindig a bal karján hordja. Az andocsi gótikus Szűz Anyát a XIX. század óta felöltöztetik. 1946-ban még nem volt megkoronázva, erre később került sor. Párhuzamként bemutatjuk az 1921 óta burgenlandi Lorettom Madonnáját. Minden búcsú alkalmával a 'casa sánta' füstös konyhájában volt, azaz az oltár mögött egy kis kormosra festett fülkében. Az asszonyok egész éjjel sort álltak a kápolna előtt és egyesével mentek be Máriához. Megfigyelésem szerint, mindenki hangosan beszélt az Örök Anyával, elmondta súlyos gondjait. Ez a kegyszobor azonos az itáliai Loretó szobrával. Felöltöztetés nélkül volt. Nem is volt ruhája. 1970-ben a kismartoni püspök Itáliából hozott ide szerzeteseket, akik a Loretto Madonnát „olaszosították", azaz áthozták a kegyszobrot a templomba, egy mellékoltáron állították fel, és búcsú alkalmával nem voltak hajlandók a konyhába visszavinni. Emiatt a páterek és a búcsújárók között komoly konfliktus támadt. Végül úgy oldódott meg a kérdés, hogy a burgenlandi horvátok búcsújárásakor a szobrot ide viszik ki. 1970-ig a szobor nem volt megkoronázva. Erre szintén nagy viták után 1971-ben került sor. Ugyanekkor elégették a templom galériáján levő gazdag votiv-gyűjteményt. Az ilyen adományokat eretnekségnek tekintették. Bécs és kelet-közép-európai Loretó-kultusz A XV századtól a XVII. sz. végéig Kelet-Ausztria és Nyugat-Magyarország lakói igen veszélyes éveket éltek át. Már 1437-ben, majd 1476-ban és 1483-ban török haderők dúlták fel Karintiát. Városokat foglaltak, leégették az útjukba eső falvakat és leromboltak várakat. Emlékük még ma is úgy él, mint ahogy korábban a magyarok kalandozásai. A török seregek Horvátországon keresztül, Szlovénián át, Friaulból, azaz délről törtek be erre a vidékre. Még nagyobb lett a török veszély 1529-ben, majd 1532-ben ami114