Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

III. rész Burgenland és 1956 - Szorger, Dieter: Ez a határ más mint a többi – Burgenland és a vasfüggöny 1955–1957 között

DIETER SZORGER EZ A HATÁR MÁS, MINT A TÖBBI - BURGENLAND ÉS A VASFÜGGÖNY 1955-1957 KÖZÖTT Az átengedő határ A

„vasfüggönyt" 1948 folyamán kezdték el felállítani a burgenlandi-magyar határon. A műszaki zár a drótakadályok mellett közvetlenül az államhatár előtt található aknamezőt jelentett. Egyre több akna került át a határon, amelyek Burgenlandban borzalmas baleseteket okoztak. Az Osztrák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság viszonya ezért 1955 őszéig kissé „borús" volt. Ennek a problémákkal tarkított kapcsolatnak a javulása csak akkor következett be, amikor a magyar hatóságoknak a ki- és beutazási engedélyek kiadására vonatkozó szigorú előírásai valamelyest enyhültek. A Szovjetunió kivonulásával és a teljes állami szuverenitás elnyerésével növekedett Ausztria vonzereje a Magyarországról menekülők számára is. A határnál egyre több incidensre került sor. Egy 1955. októberi lovászadi (Luising) eset nyomán a határközi incidensek kivizsgálására magyar-osztrák közös bizottság alakult. A lovászadi (Luising) határsértés ugyan nem vezetett mind a két fél számára kielégítő eredményre, mégis az osztrák-magyar határbizottság állandó intézménnyé vált.

2 1956 elején a „keleti blokkban" egyfajta forradalmi hangulat bontakozott ki, mely közvetetten Hruscsov sztálinizmussal való „leszámolásával" függött össze. Mindez Ausztria és Magyarország kapcsolatára is kihatással volt, ami egyébként az alkotmány aláírása óta eleinte nagyon pozitívan alakult. 1956 elején viszont váratlan dolog történt: az osztrák kormány többszöri kérésére és a magyar kommunista párt (MDP) politikai bizottságának 1956. március 9-i állásfoglalása alapján végzést hoztak a drótkerítés és az aknagyűrű eltávolításáról.

3 A burgenlandi-magyar határ mentén 354 kilométeres sávban megszűnt létezni a vasfüggöny, ami a világon egyedülálló volt. Magyarország e kezdeményezéséről azonban nem állapodott meg a Varsói Szerződés többi tagjával, emiatt a keleti blokkon belül diplomáciai elégedetlenséget idézett elő.

4 Tehát az aknagyűrű eltávolítását és a drótsövény leszerelését bejelentés nélkül kezdték meg, melynek következtében a szögesdrót Észak-Burgenland területén Köpcsénytől (Kittsee) Kelénpatakig (Klingenbach) és a dél-burgenlandi területen az írott-kőtől Alsómedvesig (Großmürbisch) terjedő szakaszát május végéig már teljesen el is távolították.

5 Szeptember közepére befejeződtek a munkálatok, így az osztrák-magyar határ látszólag olyan lett „mint a többi".

6 Ausztriának hamarosan új jelenséggel kellett szembesülnie - mégpedig a Magyarországról menekülők tömegeivel. Csak 1956 szeptemberében, majd egy hónappal a forradalom előtt, 112 menekült lépte át a burgenlandi-magyar határt - erre azelőtt nem volt soha példa. A leglátványosabb menekülési kísérlet 1956 januárjában történt, amikor is egy magyar MIG-15-ös pilóta vadászrepülőgépével Ausztriába akart dezertálni. Ebben egy hasonló típusú orosz MIG akadályozta meg, s ennek következtében Pomogynál (Pamhagen) mindkét repülőgép lezuhant.

7 Az 1956 januárjától szeptemberig terjedő időszakban 561 magyarnak sikerült átszökni Ausztriába, ezek közül néhány eset kivételével mindenki politikai menekültjogot kapott. Visszatekintve ma már figyelemreméltó az a tény, hogy az akkori menekültek a burgenlandi munkaerőpiacon minden nagyobb gond nélkül helyet találtak. Azonban ez a beilleszkedés hamar megmutatta az érem másik oldalát is. Már 1956 májusában a lakosság körében hirtelen megváltozott a hangulat. Az emberek megtanultak együtt élni a vasfüggönnyel, végeredményben megvédte őket a „kétes elemektől" is. Egy 1956 májusában 138