Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)
III. rész Burgenland és 1956 - Prickler, Leonhard: A magyar menekültek számára nyújtott állami és magán segélyakciók Ausztriában
tozásuk számonkérése nélkül minden kérelmezőnek menedékjogot nyújtott, az új magyar kormánynak viszonylag egyszerű volt ügynökeit becsempészni a menekülttáborokba, ami nagyon valószínű, hogy meg is történt, óriási félelmet és vad híreket keltve a menekültek közt. Ezt megelőzendő az osztrák belügyminisztérium 1956. november 23-án kiadott egy rendeletet, amely szerint a magyar menekültek regisztrációjával, ill. további országokba történő emigrációjuk előkészítésével foglalkozó személyek kizárólag az Intergovernmental Committee of European Migration 17 igazoló okmányával léphettek a gyűjtőtáborokba. Viszont ez az igazolási kötelezettség nem vonatkozott diplomáciai okiratokkal rendelkező személyekre, valamint azokra, akiknek a tevékenysége egyáltalán nem volt kapcsolatba hozható semminemű titkosszolgálati tevékenységgel, mint pl. az anyagi felajánlások átnyújtóira 18 . A menekültáradat nagysága miatt azonban hamarosan nem lehetett elkerülni, hogy Burgenland ne vegyen részt a menekültek elszállásolásában, így hamarosan itt is felállítottak menekülttáborokat. A menekültek segélyezésében részt vevő szervezetek A menekültek ellátásában a Vöröskeresztnek kulcsfontosságú szerep jutott. Közvetlenül a népfelkelés kitörése után a Vöröskereszt szerepe csupán az élelmiszer- és gyógyszerküldemények Magyarországra, midenekelőtt a külvilágtól elszigetelt Budapestre történő eljuttatására korlátozódott. Majd 1956. október 27-én a Magyar Vöröskereszt főtitkárának sikerült telefonon keresztül meggyőznie a Vöröskereszt Ligáját a segélyakciók szükségességéről, s ezt követően a támogatás felelős irányítását automatikusan a Vöröskereszt semleges Nemzetközi Tanácsa vette át. Ezenkívül a Liga készségét fejezte ki, hogy értesíti társszervezeteit a sürgős igényről. A segélyadományok átvételének és a segítő személyek fogadásának, illetve továbbításának koordinálására a Liga Bécsbe küldte egyik tagját, így a város hamarosan a segélyszállítmányok központi irányító helye lett 19 . Az események előrehaladtával azonban egyre nehezebb lett a segélyszállítmányokat a célhelyre ténylegesen eljuttatni, különösen november 4-e után, amikor is a legfontosabb magyarországi országutakat a Vörös Hadsereg eltorlaszolta. Ezen időpont után a magyar segélyezésben résztvevő vöröskeresztszervezetek legfontosabb munkája már az Ausztriában megjelent menkültek támogatása lett. Csupán egy rövid felsorolással szeretnénk átfogó képet nyújtani a magyarországi segélyezés szolgálatában tevékenykedő bel-és külföldi segélyszervezetek nagy létszámáról. A belügyminisztérium és a helyi közigazgatási hivatalok irányítása alatt a Vöröskereszten (burgenlandi tartományi egységén) kívül a Burgenlandi Tartományi Segélyező és Népjóléti Egyesület, az Egyházak Genfi Világtanácsa, az Evangélikus Segélyszolgálat, a „Mentsétek meg a gyermeket!" szervezete, a Német Máltai Szövetség, a Johannita Balesetsegély Rolandseck am Rhein, az Aid to Hungary from Britain, a Máltai Lovagrend, a CARE misszió osztrák szervezete, a genfi Vöröskereszt, a Német Vöröskereszt, a Svájci Vöröskereszt, a Burgenlandi Apostoli Adminisztratúra Caritas szervezete 20 , a Dolgozó Szamaritánusok Szövetsége, a Svájci Egyetemi Segélyszolgálat, a Baseli Egyetemi Szervezet valamint az Amerikai Kvékerszervezet nyúj94
