Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

II. rész Nemzetközi politika - Bayer, Pia: A magyar krízis nemzetközi összefüggésben

A NEMZETKÖZI POLITIKA PIA BAYER A MAGYAR KRÍZIS NEMZETKÖZI ÖSSZEFÜGGÉSBEN A

kelet-európai politikai fordulatok kiváltója Sztálin 1953. március 5-én bekövetkezett váratlan halála volt. A vezetést a Kremlben a Georgij Malenkov, Lavrentyij Berija és Nyikita Hruscsov fémjelezte triumvirátus vette át. Sztálin halála a szovjet külpolitikában változásokat és ígéretek tömkelegét hozta. Malenkov a „békés együttlét" politikáját hirdette a nyugattal, amely mindenkiben az enyhülés reményét keltette fel.

1 Csehszlovákia volt a keleti blokkban lejátszódó zavargások első helyszíne 1953 júniusának elején. Ugyanazon év márciusában Klement Gottwald meghalt abban az influenzában, amelyet minden bizonnyal Sztálin temetésén kapott el. A lakosságot felbátorította a híres cseh vezér és patrónusának halála. A zavargások kiváltója az a pénzügyi reform volt, amelynek keretében a jobban fizetett munkások megspórolt pénzét elvették, amely másrészt a szegényebb földműves- és munkásréteg életét lehetetlenné tette a megemelt árakkal. Június elsején lázadás tört ki Pilsen városában, s a felkelő tömeg egy napig tartotta a várost hatalmában, nem csak gazdasági, de politikai váltást is követelve.

2 A hatalom megdöntésére azonban nem hívtak fel senkit. A mozgalom teljesen spontán volt igazi vezetés nélkül. Nem volt vérontás sem, mert a katonaság megtagadta a tűzparancsot, a kirendelt speciális rendőregységeknek pedig senki nem állt ellen.

3 1953 júniusában a keletnémet (NDK) felkelés középpontjában szintén a gazdaságpolitika kiváltotta felháborodás állt. Az erőltetett iparosítás és kényszerkollektivizálás következtében keletnémet lakosok tömkelege menekült Nyugat-Németországba. 1953. első fél évében 185.000 ember menekült az ország nyugati részébe - amíg egy évvel korábban 150.000 ember hagyta el az NDK-t.

4 Moszkva nyomására a SED (Német Szocialista Egységpárt) határozatot hozott, amelyben az eddigi gazdasági politikát elítélte, hibákat vallott be és visszavonta az elmúlt hónapok népszerűtlen intézkedéseit. Mivel azonban az intézkedéseket illetően a munkanorma növelése változatlan maradt, Kelet-Berlin munkásai 1953. június 16-án spontán munkabeszüntetéssel és tömeges tüntetéssel reagáltak. Több ezer munkás vonult a kormányépület elé és követelte egyrészt a munkanormák és az árak csökkentését, másrészt egyéb politikai követeléseket is megfogalmaztak, mint Ulbricht visszalépését, Németország újraegyesítését és szabad választásokat. Másnap, június 17-én Kelet-Berlinben általános sztrájkra került sor, valamint más városokban, mint Lipcse és Drezda, zavargások voltak. A kezdődő népfelkelés megakadályozására Moszkva páncélosokat küldött. Az NDK-beli munkásfelkelés véres leverését Moszkva fasiszta zavarkeltők megakadályozásaként állította be.

5 A szovjet vezetés most már a magyar fejleményeket is aggodalommal figyelte. Rákosi Mátyás gazdasági katasztrófát idézett elő, s már 1953 elején számos magyar politikussal egyetemben Moszkvába idézték, ahol is a vezetés felszólította, hogy állítsa le a túlzott iparosítást és a kényszerkollektivizálást. Ezen felül a kormány újraalakítását is követelték, melynek értelmében a kormányfő és a pártvezetés elválasztása volt a cél. Rákosi vissza kellett lépjen, mint miniszterelnök, de továbbra is a párt élén maradt. Az a Nagy Imre lett az új kormányfő, akit mérsékeltként ismertek és alapjaiban Rákosi politikájával ellentétben állt.

6 Moszkva támogatásával Nagy Imre lett a magyar politikai életet meghatározó személy. 1953. július 4-i beszédében reformok sorát ígérte. Az ipari termelés tervszámait csökkenteni fogják, át79