Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)
I. rész A nyugat-magyarországi térség - Révész József: Határőrizet és menekültügy 1956–1989
A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TÉRSÉG Felsőőrről (Oberwart), Németújvárról (Güssing), Gyanafalváról (Jennersdorf) Grazba. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa számára készített jelentés szerint november 7-ig Magyarországról kb. 10 ezer menekült érkezett Ausztriába, ellátásuk (0,75$/fő/nap) és a táborok felújítási, átalakítási felszerelési költségei várhatóan 3 700 000$-ra rúg. 10 Ám a magyar menekültek áradata romba döntötte az osztrák kormány számításait, tetőzése november 23-án volt, amikor az Ausztriába lépők száma 24 óra alatt elérte a 8537 főt. 11 Ezidőtájt átlagosan naponta 8 ezer fővel nőtt a menekültek száma, november 23-ig az osztrák kormány adatai szerint 83 ezer magyar érkezett Ausztriába. Nagy részük fiatal ember, nő és gyermek volt. Az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal december 18-i jegyzékében rámutatott, hogy még mindig naponta ezer menekült lépi át a határt, de október 23-a óta csak kb. 550 jelezte hazatérési szándékát. Az osztrák kormány adatai szerint az októberi események következményeként 1958 áprilisáig összesen 180 288 magyar állampolgárnak adtak menedéket. 12 A menekültek jelentős része tovább ment és igazolhatóan csak 7722 fő tért vissza Magyarországra, míg Ausztriában kb. 18 ezren maradtak. Az 1956-os forradalom leverésével a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1957-ben elrendelte a nyugati országhatár újbóli lezárását. Az újraaknásítást 1957 áprilisa és júliusa között hajtották végre. A műszaki munkákat a határőrség kerületenként 40 fővel biztosította. A megszabott határidőre megépítettek 350 km kétsoros szögesdrótkerítést, 243 km négysoros, valamint 107 km ötsoros, gyalogság elleni aknamezőt telepítettek, benne 800 ezer taposóaknával. A Határőrség Országos Parancsnoksága folyamatosan korszerűsítette a műszaki zárat. Magasabbra építtette a drótakadályokat, illetve érintőaknákkal erősíttette meg és bevezette a buktató dróthálót is. Ennek köszönhetően az osztrák határszakaszon 1963-ig megépítettek 282 km új típusú műszaki zárat (drótakadályt) és több mint 1100 ezer aknát telepítettek. Az új típusú műszaki zár elemei a határvonaltól haladva a következők voltak. Egy kb. 2-2,2 méter magas vasbetonoszlopsor, amelyben az oszlopok egymástól 4-5 méternyire voltak elhelyezve közöttük összefüggő szögesdróthálóval. A szögesdrótot aknamező követte, de az aknák már nem a fából, hanem bakelitből készült 48M GYATA típusúak voltak. A 7,5 dkg súlyú TNT töltet már 8 kg-os nyomásra robbant. Ha valaki rálépett nem ölte meg, hanem a lábát szakította le. Az aknák érzékenységét bizonyítja, hogy 1960 és 1964 között csak a nardai szakaszon őztől 10, nyúltól 16, kutyától 4, rókától 2, meg nem határozott vadtól 21 esetben robbant fel az akna. Ehhez adódik még 35 esetben történt önrobbanás és egy eset, amikor a kiváltó ok ismeretlen maradt. 14 Az aknákat a szögesdróttól kb. 1 méter szélességben telepítették 4 vagy 8 sorban, egymástól 25, illetve 12,5 cm-re. A betonoszlopokat szintén aknákkal biztosították, nehogy átmásszanak rajtuk. Az aknamezőt a nyomsáv követte, amit egy szinte észrevehetetlen drót választott el egymástól, majd a járőrcsapás következett. A rendszert a 15 méter magas fémvázú magasfigyelők egészítették ki. 15 Az újraaknásítás időszakában, az MSZMP PolitiAz EJR kiépítésének előmunkálatai Farkasfa közelében (Határőrség Központi Múzeuma, Körmend) 51