Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

I. rész A nyugat-magyarországi térség - Katona Attila: Forradalom é szabadságharc a Nyugat-Dunántúlon

A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TÉRSÉG Ma ezzel a céllal tanácskozunk, Győr város és megye nemzeti tanácsa, amely magába foglalja a munkás­tanácsot, a paraszttanácsot, értelmiségi és katonai tanácsot. Ezek szervezett egységben fognak együtt­működni azért, hogy rend, nyugalom és biztonság helyreálljon... Áttekinthetetlen a feladat, amire vál­lalkoztunk..." 30 Sok igazság volt a megállapításban. Ezzel párhuzamosan sorra alakultak a helyi új hatal­mi szervek, a nemzeti tanácsok és a munkástaná­csok, pl. a Győri Vagon és Gépgyárban. 31 A legtragikusabb helyzet Mosonmagyaróváron ala­kult ki, ahol a határőrlaktanya előtti tüntetés a pa­rancsnok magatartása miatt véres sortűzzé válto­zott. A mészárlás következtében ötvenketten meg­haltak és több mint nyolcvanan megsebesültek. 32 Még másnap sem sikerült lecsendesíteni a helyieket, s Győrből a konfliktuskezelésre érkező Földes Gábor sem tudta megakadályozni a lincseléshez vezető népharag tombolását. Utóbb nemzetőrség felállítá­sával igyekeztek elejét venni az újabb tragédiáknak. Sopronban és Csornán is átvette az ügyek irányítá­sát a helyi Nemzeti Tanács. Vasárnapra Győrben már komoly konfliktus alakult ki, az új vezető Szigethy Attila is a bírálatok kereszttűzébe került. Az utca politikai nyomásgyakorlásának eredményeképp sze­mélyi változtatásokra is sort kerítettek, általában a testületekből távolították el mindazokat, akik szo­rosan kötődtek az előző politikai rezsimhez. Komoly igényként fogalmazódott meg egy új, a fővárosival ellentétes hatalmi központ megteremtésének a szándéka is. A győri vezetés azonban inkább a re­gionális megoldást támogatta, a Dunántúli Nemze­ti Tanács összehívását, egyben ultimátumot intéztek Nagy Imréhez, melyben a fegyveres harcok azonna­li és tényleges beszüntetését követelték. 33 A vasi megyeszékhelyen az október 27-i tünteté­sek másnap is folytatódtak, de szombat estére már megalakult a Vas Megyei Nemzeti Bizottság és Szombathely Város Nemzeti Tanácsa. 34 Zalaegerszegen október 26-án a diáktüntetéshez csatlakozó helybéliek ledöntötték a szovjet em­lékművet és kiszabadították a foglyokat, de a pártbizottság előtti demonstrálókba belelőttek. Ennek a konfliktusnak három halottja lett. Más­napra megalakult a Város Forradalmi Tanácsa, majd hozzáláttak a Zala Megyei Nemzeti Bizott­ság megszervezéséhez. 35 Rákosi Mátyás szobrát lámpavasra akasztották Győr­ben (Győr Megyei Jogú Város Levéltára) A megyében Nagykanizsán alakult ki még fe­szült helyzet, ahol a tüntetők betörtek a lakta­nyába és a pártbizottság épületébe. A megala­kuló városi nemzeti bizottságnak itt komoly kihí­vást jelentett a rend helyreállítása; katonákból, rendőrökből és civilekből álló hármas karhata­lom felállításáról határoztak. 36 Megválasztották a munkástanácsot a nagykanizsai Dunántúli Kő­olajipari Gépgyárban, de az olajvidék két nagy központjában - Lovásziban és Bázakerettyén - is a munkások vették át az ügyek irányítását. 37 A falvakba csütörtöktől érkeztek az első hírek a megmozdulásokról, a tanácselnökök, titkárok le­váltásáról és a termelőszövetkezetek állatállomá­nyának és felszerelésének széthordásáról. 38 A Vas megyei celldömölki járásban pl. 26 községi végre­hajtó bizottsági elnökből húszat és ugyanennyi titkárból kilencet váltottak le az elkövetkezendő napokban a helyi nemzeti bizottságok. 39 A legna­gyobb örömmel természetesen a begyűjtés eltör­lését fogadták. 40 33

Next

/
Thumbnails
Contents