Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

I. rész A nyugat-magyarországi térség - Tóth Kálmán: Az ötvenes évek

1953. március 9-i száma, az Országgyűlés gyászülésének egyik felszólalóját idézve.

40 A megrendültség valós mélységét azonban inkább a Vas megyei Bozzai községből származó anekdota mutatja. Éppen Sztálin halálának napján, 1953. március 3-án történt, hogy a tavaszi macskaszerelem verekedési lázában beleesett és belefulladt a kútba két kandúr. Nekik, és velük együtt az „emberiség nagy halottjának" emígyen állított költői emléket egy helybeli fiatalember: „A két macska halála nagyobb gyászt hozott e házra, mint Sztálin halála az egész világra. "

41 Sztálin halála után a Szovjetunióban bekövetkezett változások, és a magyar gazdaság küszöbön álló csődje megrendítette Rákosi személyi hatalmát. Leváltották a kormány éléről és a szovjet ukáznak megfelelően az eddigi miniszterelnökhelyettest tették meg a minisztertanács elnökének. Azt a Nagy Imrét, akire mint egykori földosztó miniszterre és jó magyar emberre tekintett a lakosság. Rákosi továbbra is a párt élén maradt.

42 A Nagy Imre nevéhez kötődő „új szakasz" politikája csak tüneti kezelést jelenthetett, a rendszer lényegét nem érinthette. A robbanással fenyegető feszültségen a törvényesség helyreállításáért bevezetett intézkedésekkel sikerült enyhíteni. Közkegyelmet hirdettek, feloszlatták az internálótáborokat, visszatérhettek lakóhelyükre a kitelepítettek, megszüntették a statáriális bíráskodást. További engedményként bizonyos korlátozások mellett lehetővé tették a téeszből való kilépést. Szovjet engedményként 1500, korábban fogságba („malenkij robotra", vagy hadifogságba) elhurcolt magyar térhetett haza a Szovjetunióból. Az ÁVH az „enyhülés" időszakában is tovább működött, jól kiépített besúgóhálózata fokozott éberséggel és a megszokott precizitással küldte hangulatjelentéseit a pártbizottságokra, a pártközpontba.

43 A Nagy Imre-vonal által kezdeményezett reformok megvalósítására nem kerülhetett sor. Az európai helyzet változásaival összefüggésben Rákosi és köre visszanyerte a szovjet vezetés támogatását. 1955. április közepén Nagy Imrét lemondatták, és az év végén kizárták a pártból. Az osztrák Államszerződés megkötése előtti napon, 1955. május 14-én létrehozott Varsói Szerződést már a minisztertanács új elnöke, Hegedűs András írta alá. E szerződés tette lehetővé, hogy a szovjet csapatok legitim módon, immár szövetségesként továbbra is Magyarországon tartózkodjanak. Vitafórumok, értelmiségi ankétok A párton belüli ellenzék megerősödése, majd Rákosi Mátyás bukása, Nagy Imre reformjaival és a szovjet politika újabb változásaival hozható kapcsolatba. Az, hogy a sztálini rendszer bűneit maga a szovjet pártvezető, Nyikita Hruscsov leplezte le az SZKP 1956. február 14-e és 25-e között tartott XX. kongresszusán, azt jelentette, hogy ezután már nyilvánosan is lehetett bírálni a rendszer torzulásait.

44 1956 márciusában Rákosi kénytelen volt elismerni, hogy Rajk Lászlót valótlan vádak alapján végezték ki, májusban pedig azt, hogy a gyilkosságban személyes felelősség terheli. Az MDP KV július 18—21 -i ülésén Rákosit felmentették első titkári tisztségéből, és másnap végleg elvitték a Szovjetunióba. A párt élére a nála semmivel sem kevésbé gyűlölt Gerő Ernő került. Az MDP Politikai Bizottságában is személycserék történtek, de Nagy Imre nem kapott benne szerepet. így az új pártvezetés nem jelentett garanciát arra, hogy valódi reformok következnek. Az SZKP XX. kongresszusa után Magyarországon a politikai ankétok, vitafórumok váltak a bírálat első nyilvános színtereivé. A fiatal reformer fővárosi értelmiségiek Petőfi Köre által a Kossuth Klubban és másutt megtartott vitaesteken, a két tabutémán - a szovjet hadsereg magyarországi állomásozása és az egypártrendszer - kívül minden kényes kérdés előkerült.

45 A Kör 1956. június 18án megtartott vitáján Rajk Lászlóné a nyilvánosság előtt követelte férje, Újhelyi Szilárd, a Magyar Rádió volt vezérigazgató-helyettese pedig az egész magyar társadalom rehabilitációját.

46 A Petőfi Kör példája vidéken is számos követőre talált.

47 Szombathelyen, 1956. június 13-án harminc fiatal értelmiségi által megalakított Vasvári Pál Körön kívül

48 a megyei pártbizottság, a megyei népfrontszervezet és a TIT is rendezett ankétokat. A helyi értelmiség szerepének növekedését jelzik a megyei napilapban közreadott, egyre bátrabb hangvételű írások is.

49 Az 1956. szeptember 25-re meghirdetett összejövetelt a 24