Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

IV. rész Időrendi áttekintés

KRONOLÓGIA 1945 A szovjet Vörös Hadsereg felszabadítja Magyarországot a náci terror alól. A megszállás idejének kezdete. 1945-49 Magyarország fokozatos „szovjetesítése". Az összes „nem sztálinista" szervezet betiltása ill. egyesítése. 1949-53 A Rákosi rezsim minden ellenzője ellen felállított ÁVH terrorjának kezdete. A termelési viszonyok erősen romlanak: krízisben a gazdaság, válságban a mezőgazdaság. 1953 05. 03. Sztálin halála. 04. 07. Rákosi szovjet nyomásra átadja a miniszterelnökséget Nagy Imrének, de továbbra is a párt elnöke marad. Nagy Imre reformprogramot hirdet. 1955 február Nagy Imrét jobbra tolódással vádolják, menesztik miniszterelnöki posztjáról és decemberben kizárják a pártból. 05. 14. A Varsói Szerződés megalapítása és ezzel a Magyarországon tartózkodó Vörös Hadsereg jelenlétének jogi legitimálása. 05. 15. Az Osztrák Államszerződés aláírása. 10. 26. Ausztria semlegességi nyilatkozata. 1956 február Az SZKP XX. kongresszusa. Hruscsov február 25-én tartott „titkos beszédében" szétrombolja a Sztálin-mítoszt. március A Petőfi kör megalapítása (a Kommunista Ifjúsági Szövetség része). írók és egyetemisták a társadalom demokratizálását követelik. június A lengyel sztrájk kezdete. Gomulka a Szovjetunió ellenzése ellenére a lengyel KP elnöke lesz. 06. 17. Rákosi Mátyást, a Magyar Dolgozók Pártja első titkárát szovjet nyomásra megbuktatják. Utódja Gerő Ernő. 10. 23. A forradalom kezdete: budapesti egyetemisták lengyel szolidaritási tüntetése. Ehhez a tüntetéshez százezrek csatlakoznak. Követelik a demokratizálódást és Nagy Imre visszahelyezését a miniszterelnöki székbe. Gerő rádióbeszédet tart, mely a kedélyeket még jobban felborzolja. Az ÁVH a Rádió épületének tetejéről a fegyvertelen tömegbe lő. A tüntetés forradalommá alakul át és a lakosság egy része fegyvert fog. A budapesti Sztálinszobrot ledöntik. 10. 24. Az első szovjet intervenció: súlyos utcai harcok Budapesten. Forradalmi cselekmények országszerte. Egyre több munkás és katona csatlakozik a forradalomhoz. Nagy Imre újra miniszterelnök lesz. 10. 25. „Véres csütörtök": súlyos harcok az egész országban. Az ÁVH-mészárlása a Parlament épülete előtt és Mosonmagyaróváron. Mikojan és Szuszlov szovjet vezetők Magyarországra érkeznek és leváltják Gerőt. Utódja Kádár János lesz, akinek a helyzet stabilizálása nem sikerül. 10. 26. Folytatódnak a harcok. A gyárakban és a bányákban munkástanácsokat választanak. Az általános sztrájkban az ország 151