Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

III. rész Burgenland és 1956 - Szorger, Dieter: Ez a határ más mint a többi – Burgenland és a vasfüggöny 1955–1957 között

BURGENLAND ÉS 1956 November 6-ától orosz páncélosok állomásoztak minden határátkelőhelyen, ezzel a határátkelést lehetetlenné tették. A határ leginkább a diplomaták és a segélyszállítmányok részére volt nyitva. A hegyeshalmi határt, ahol egyébként a nehézpáncélosokat is bevetették, csak nehéz harcok árán lehetett orosz ellenőrzés alá vonni. A határállomás legénysége Ausztriába menekült és politikai menedékjogot kért.

27 Az orosz páncélosok november 6-án Somfalvánál (Schattendorf) a vámépülettől látótávolságban helyezkedtek el. A magyar tisztek Nagysároslakon (Moschendorf) nyomatékosan felhívták az osztrákok figyelmét a határ lezárására.

28 Északon Mosontarcsa (Andau), Miklóshalma (Nickelsdorf) és Féltorony (Halbturn, valamint Locsmánd (Lutzmannsburg) és Sopronkeresztúr (Deutschkreutz) voltak azok a települések, ahol november végén a legtöbb illegális határátlépés történt. A menekültek legnagyobb része, majdnem 80 000en az észak-burgenlandi Mosontarcsánál (Andau) lépték át a határt. Egy Mosontarcsától (Andau) kb. 10 km-re, magyar területen lévő híd ennek nyomán James A. Minecher, amerikai újságíró könyve által nemzetközi hírnevet szerzett magának. A hidat november 21-én robbantották fel, de még így is a szabadságba vezető menekülő utat szolgálták a sérült híd laza fa részei.

29 A magyar katonák egy Pomogy (Pamhagen) közeli hidat is leromboltak.

30 1956. november végén megszaporodtak a szovjet katonák elleni határmenti incidensek. Néhány különösen tragikus esetben még menekültekre férfiakra, nőkre és gyerekekre - is lőttek, miután azok osztrák földre léptek.

31 November 23-án Rohoncnál (Rechnitz) súlyos következményekkel járó incidensre került sor, mely során két orosz katona egy 17 személyből álló menekülő csoportot üldözött és az üldözés során osztrák területre jutott.

32 Vámőrök és csendőrök észrevették őket, majd sikerült nekik a szovjet katonákat lefegyverezni. Eközben az egyik katona megpróbált elmenekülni, de az egyik leadott figyelmeztető lövés halálosan megsebezte A belügyminisztérium azonnal elkezdte kivizsgálni az esetet és kapcsolatba lépett a bécsi szovjet nagykövetséggel is. Megállapodtak egy osztrákokból, szovjetekből és magyarokból álló vegyes bizottság felállításáról, ahol is a szovjeteket képviselő bizottsági tag méltatta az osztrák hatóságok eljárásának jogszerűségét.

33 A külügyi hivatal az orosz katonák eljárási módszerét egy igen erős diplomáciai tiltakozó jegyzékben ítélte el. A hivatalos sajtóközleményben ez úgy jelent meg, hogy ugyan az osztrák kormány sajnálja, hogy ez az incidens egy ember halálát is okozta, mégis ez kizárólag a tudatos határsértésnek köszönhető, valamint az emberek joggal elvárják, hogy a szovjet katonai hatóságok olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek révén a szovjet katonák a jövőben respektálják az osztrák határt.

34 Az oroszok a válaszukban a katonák eljárási módszerének jogosságát ugyan nem vonták kétségbe, de azt, hogy a fegyvertelen embert az osztrák katonák megölték, erősen bírálták. A szovjet katonák szigorúan azt az utasítást kapták, hogy Ausztria területi integritását ne sértsék meg. Ezzel a Szovjetunió félreérthetetlenül elismerte Ausztria semlegességét és tiszteletben tartotta összes fegyveres védelmére vonatkozó intézkedését. Az incidens és a burgenlandi határőrhatóságok november 23-i korlátozó eljárása a világban is visszhangra talált. Világszerte - a Szovjetunióban is - tudomásul vették, Ausztria még a fegyveres erők bevetésével is képes volt állami integritását és ezzel semlegességét megvédeni.

35 1956. december közepén újabb tragikus esemény történt Rábakeresztúr (Heiligenkreuz) közelében. Király János csak egyike volt azoknak, akik menekülés közben már osztrák területen vesztették életüket. Menekülésre ő a körmend-szentgotthárdi vonatot használta, mely egy helyen a burgenlandi-magyar határt kb. 100 méterre közelíti meg. Osztrák területen a határőrök géppuskazáporába került. A holttestéről készült kép a burgenlandi-magyar határnál tapasztalható elmondhatatlan embertelenség szimbólumaként járta be a világot. A menekülők áradata 1956 decemberében hagyott alább. És vele egy időben az osztrák társadalmon belül tapasztalható, menekültekkel szemben tanúsított befogadókészség is. A fiatal 143