Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

III. rész Burgenland és 1956 - Szorger, Dieter: Ez a határ más mint a többi – Burgenland és a vasfüggöny 1955–1957 között

BURGENLAND ÉS 1956 November 6-ától orosz páncélosok állomásoztak minden határátkelőhelyen, ezzel a határátkelést lehetetlenné tették. A határ leginkább a diplo­maták és a segélyszállítmányok részére volt nyit­va. A hegyeshalmi határt, ahol egyébként a ne­hézpáncélosokat is bevetették, csak nehéz har­cok árán lehetett orosz ellenőrzés alá vonni. A határállomás legénysége Ausztriába menekült és politikai menedékjogot kért. 27 Az orosz páncélosok november 6-án Somfalvánál (Schattendorf) a vámépülettől látótávolságban helyezkedtek el. A magyar tisztek Nagysároslakon (Moschendorf) nyomatékosan felhívták az osztrá­kok figyelmét a határ lezárására. 28 Északon Mosontarcsa (Andau), Miklóshalma (Nickelsdorf) és Féltorony (Halbturn, valamint Locsmánd (Lutzmannsburg) és Sopronkeresztúr (Deutschkreutz) voltak azok a települések, ahol november végén a legtöbb illegális határátlépés történt. A menekültek legnagyobb része, majdnem 80 000­en az észak-burgenlandi Mosontarcsánál (Andau) lépték át a határt. Egy Mosontarcsától (Andau) kb. 10 km-re, magyar területen lévő híd ennek nyo­mán James A. Minecher, amerikai újságíró könyve által nemzetközi hírnevet szerzett magának. A hi­dat november 21-én robbantották fel, de még így is a szabadságba vezető menekülő utat szolgálták a sérült híd laza fa részei. 29 A magyar katonák egy Pomogy (Pamhagen) közeli hidat is leromboltak. 30 1956. november végén megszaporodtak a szovjet katonák elleni határmenti incidensek. Néhány kü­lönösen tragikus esetben még menekültekre ­férfiakra, nőkre és gyerekekre - is lőttek, miután azok osztrák földre léptek. 31 November 23-án Rohoncnál (Rechnitz) súlyos következményekkel járó incidensre került sor, mely során két orosz ka­tona egy 17 személyből álló menekülő csoportot üldözött és az üldözés során osztrák területre ju­tott. 32 Vámőrök és csendőrök észrevették őket, majd sikerült nekik a szovjet katonákat lefegyve­rezni. Eközben az egyik katona megpróbált elme­nekülni, de az egyik leadott figyelmeztető lövés halálosan megsebezte A belügyminisztérium azonnal elkezdte kivizsgálni az esetet és kapcso­latba lépett a bécsi szovjet nagykövetséggel is. Megállapodtak egy osztrákokból, szovjetekből és magyarokból álló vegyes bizottság felállításáról, ahol is a szovjeteket képviselő bizottsági tag mél­tatta az osztrák hatóságok eljárásának jogszerű­ségét. 33 A külügyi hivatal az orosz katonák eljárási mód­szerét egy igen erős diplomáciai tiltakozó jegy­zékben ítélte el. A hivatalos sajtóközleményben ez úgy jelent meg, hogy ugyan az osztrák kor­mány sajnálja, hogy ez az incidens egy ember ha­lálát is okozta, mégis ez kizárólag a tudatos ha­társértésnek köszönhető, valamint az emberek joggal elvárják, hogy a szovjet katonai hatósá­gok olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek ré­vén a szovjet katonák a jövőben respektálják az osztrák határt. 34 Az oroszok a válaszukban a ka­tonák eljárási módszerének jogosságát ugyan nem vonták kétségbe, de azt, hogy a fegyverte­len embert az osztrák katonák megölték, erősen bírálták. A szovjet katonák szigorúan azt az uta­sítást kapták, hogy Ausztria területi integritását ne sértsék meg. Ezzel a Szovjetunió félreérthe­tetlenül elismerte Ausztria semlegességét és tisz­teletben tartotta összes fegyveres védelmére vo­natkozó intézkedését. Az incidens és a burgen­landi határőrhatóságok november 23-i korlátozó eljárása a világban is visszhangra talált. Világ­szerte - a Szovjetunióban is - tudomásul vették, Ausztria még a fegyveres erők bevetésével is ké­pes volt állami integritását és ezzel semlegessé­gét megvédeni. 35 1956. december közepén újabb tragikus ese­mény történt Rábakeresztúr (Heiligenkreuz) kö­zelében. Király János csak egyike volt azoknak, akik menekülés közben már osztrák területen vesztették életüket. Menekülésre ő a kör­mend-szentgotthárdi vonatot használta, mely egy helyen a burgenlandi-magyar határt kb. 100 méterre közelíti meg. Osztrák területen a határ­őrök géppuskazáporába került. A holttestéről készült kép a burgenlandi-magyar határnál ta­pasztalható elmondhatatlan embertelenség szim­bólumaként járta be a világot. A menekülők áradata 1956 decemberében ha­gyott alább. És vele egy időben az osztrák társa­dalmon belül tapasztalható, menekültekkel szemben tanúsított befogadókészség is. A fiatal 143

Next

/
Thumbnails
Contents