Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)
III. rész Burgenland és 1956 - Perschy, Jakob: Menekültsorsok
ugyanis az 1960-as években Burgenlandban az őstermelők értékesítési lehetőségei egyre csökkentek, így a család rövid időre Biedermannsdorfban egy vi rág kertészetet bérelt. 1974 óta dolgoznak saját nagykertészetükben Kottingbrunnban, melyet évek óta már a legfiatalabbik fiú, István irányít. Izabella férje, a hajdani antikommunista „képromboló", sajnos 2000-ben meghalt. De az öt gyerek és kilenc unoka s további két dédunoka közül minden szombaton ott sündörög jó néhány „édesanya" körül, aki aztán, természetesen magyar konyhájában, kiadós ebédet főz. A kétszer elmenekült Demeter család A kortanú: Demeter György (Georg), az apa, 1923-ban született Mosonszentjánoson, Dr. Demeter Georg (György), a fiú, 1950-ben született Győrben, ma mindketten Nezsiderben (NeusiedI am See) laknak, Burgenlandban. Menekülésük dátuma: 1956. október 26. és december 21-22. A Demeter család apai ága Nezsiderből (NeusiedI am See) származik. Demeter György apja az első világháború előtt Barátudvaron (Mönchhof) volt hivatali tisztviselő, majd Mosonszentjánoson. Ez utóbbi faluban, mely az 1921-ben újonnan rajzolt határok miatt közvetlenül az osztrák-magyar határ magyar oldalán fekszik most, látta meg a napvilágot György 1923-ban. Édesanyja Mosonmagyaróvárról származik. Kisgyerekként gyakran tartózkodtak hosszabb ideig a rokonoknál Nezsiderben (NeusiedI am See), amely épp ezért második otthonuk volt. Az általános iskola után egy győri középiskolában tanult tovább. Szülei korai halála után Egerbe, a köztisztviselők elárvult gyermekei számára fenntartott állami internátusába került. Itt, Egerben aztán végképp elfelejtette azt a kevés némettudását is, amit még gyerekkorában magára szedett. Érettségi után Nyíregyházán Katonai Akadémiát végzett, ami később a Rákosi-korszakban inkább hátrányt jelentett számára. Mint ahogy sokaknak ebből a generációból, karrierje két rövid szóban sűríthető: háború és fogság. 1946-ban visszatért Győrbe, ahol hamarosan talált is munkát először biztosítóügynökként, majd egy nagy cég könyvelőjeként. 1949-ben megnősült, Márta felesége egy győri cipész lánya volt. A lakáskeresés az akkori Rákosi időben mindennek elmondható volt, csak könnyűnek nem, az ingatlanszerzés ugyanis hivatalosan tilos volt. Ma már kedves anekdotaként hangzik, ami akkoriban kemény hétköznapokat jelentett: Demeter György ráakadt egy lakástulajdonosra, aki szívesen eladta volna lakását. A nappaliban egy értékes szecessziós csilllár lógott. Ezt vásárolta meg végül jó pénzért a Demeter házaspár - és beköltözött az ehhez tartozó lakásba. 1950-ben született az ifjabbik György fiúk, 1955ben őt Veronika kislányuk követte. Demeterek megélhetése biztosított volt, nem szenvedtek hiányt, de egyáltalán nem volt kellemes ebben a sztálini totalitárius rendszerben élni. Félelem irányította a mindennapokat, félni kellett a politikai elnyomástól és félni a gazdaságilag egyre bizonytalanabbá váló jövőtől. S amikor a forradalom megnyitotta a nyugati határokat, Demeterek nem sokat töprengtek: a legfontosabb dolgokat gyorsan összepakolva útnak indultak. A család első menekülése 1956. október 26-án semmilyen veszélyt nem tartogatott. Az egyre nagyobb menekült-áradatban egy vöröskeresztes szolgálat elszállította a négytagú családot Győrből a hegyeshalom-miklóshalmi (Nickelsdorf) nyitott határon át egyenesen Nezsiderbe (NeusiedI am See). Ott a nagynéni várta már őket (az apának, az idősb Györgynek egyik lánytestvére) és megszálltak az egyedül álló nyugdíjas tanárnő házában. A következő órákban és napokban a rádió lett a legfontosabb tárgy Demeterek életében: s micsoda hírek érkeztek Magyarországról. Akkor még nagyon pozitív hírek: győzedelmes forradalom, engedélyezett reformok, az élet Magyarországon szabadabb, könnyebb és szebb lesz. A nagynéni házában Nezsiderben (NeusiedI am See) igazán jól érezték magukat, egyáltalán nem voltak idegenek. De hazájuk mégiscsak Magyarország volt, ahol a kis György épp iskolába kezdett járni, itt viszont egy szót sem értett németül. Újra kezdeni pedig mindig sokkal nehezebb, s ha a helyzet Magyarországon javulni kezd... 134
