Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

III. rész Burgenland és 1956 - Hess, Michael: A mosontarcsai (andaui) híd mítosza

ni. Arra gondoltam, vajon mi baja ? Rendesen állt rajta a kabát [...] Később jöttem rá: dollárbankjegyeket varrt bele a kabátjába! Hihetetlen!"

12 Last Exit - mosontarcsai (Andau)-híd A forradalom, 1956. november 4-e után következő, szovjet csapatok általi leverésével egy csapásra megváltozott a helyzet. Az ezután következő menekültáradat nagyon gyorsan meghaladta a várakozásokat, de nem csak Mosontarcsán (Andau). Egy, csak korlátozottan előkészített tartományi hivatal improvizációja, bürokráciát nélkülöző és spontán segítségnyújtása, tapasztalt segélyszervezetek, valamint meglepett, de különösen segítőkész magánszemélyek támogatása voltak az alappillérei a menekültekről való gondoskodásnak.

13 Mosontarcsa (Andau) keleti határát így most már a magyar határőrök jobban figyelték, úgy hogy a menekültek nagy többsége a lápos területen próbált meg átmenekülni. „Mosontarcsán (Andau) azért koncentrálódtak annyira a menekültek, mert itt az oroszok nem tudtak páncélosaikkal a Hanságon keresztül menni, ezért itt egy nagy lyuk keletkezett, és ezt használták ki a menekültek. [...] Mosontarcsától (Andau) Féltornyig (Halbturn) nyitott volt a határ, ez természetesen a menekültek számára ideális volt. A csatornán elakadtak a páncélosok, ezért az oroszok nem merészkedtek a csatorna közelébe. "

u „Leginkább a mosontarcsai (Andau) hidat használták, melyen keresztül szárazon lehetett Ausztriába jutni. [...] A forradalom idején azt beszélték Magyarországon, hogy van ott egy híd, amin át lehet jutni."

15 James A. Michener, író és haditudósító így írja le a mosontarcsai (Andau) hidat: „ Mosontarcsanál (Andau) volt egy híd. Aki azt elérte, megtalálta a szabadságba vezető utat. [...] A híd egyáltalán nem Mosontarcsán (Andau) volt, még a közelében sem. Mégis egész Magyarországon úgy ismerték, mint a mosontarcsai (Andau) hidat, és az ország minden részéről a menekültek ezrei özönlöttek ide. Legtöbbször batyukkal, néha üres kézzel menekültek az oroszok elől ehhez a jelentéktelen hídhoz, mely a szabadságot jelentette számukra. " Néhányan vonattal mentek Hegyeshalom vagy Szentgotthárd irányába a határig. „Például gépjárművel is jöttek Mosonszentjánősről de akár a mosontarcsai (Andau) hídon át is. "

16 A legtöbb magyar menekült mégis gyalogosan hagyta el az országot, és csak a legszükségesebbeket tudta magával vinni, mint például élelmet, talán néhány ruhadarabot és olyan értéktárgyakat, melyeket el tudtak adni. Sokaknak cipelniük kellett gyermekeiket és természetesen így nem maradt szabad kezük a csomagok számára.

17 „Néhányuknál volt bőrönd, hátizsák, de voltak olyanok is, akik semmit sem vittek magukkal. Azt hallottam, a legtöbben ugyan sok mindent vittek magukkal, de útközben néhány dolgot elhagytak, mivel a csomagcipelés plusz erőfeszítést igényelt. "

18 A határt kis piros-fehér-piros zászlókkal jelezték, annak érdekében, hogy a menekültek tudják, honnan tartózkodnak már osztrák területen. Az első novemberi napokban nem kellett tartaniuk az osztrák határőröktől. „Lang parancsnok jelentése szerint Mosontarcsa (ANDAU) és Féltorony (HALBTHURN) csendőrségei közölték vele, hogy november 7-e délelőttjén egy orosz tiszt jelent meg az ANDAUHALBTHURN magyar határállomáson és azonnali hatállyal arra adott utasítást, hogy minden menekültre lőjenek. A magyar határőrök azt mondták az osztrák határőröknek, hogy ők csak a levegőbe fognak lőni. "

19 120