Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)
III. rész Burgenland és 1956 - Backhönig, Wolfgang: A karhatalom bevetése a határ mentén 1956-ban
Magyar katonai járőr a határon (LPK Burgenland) riasztották. Gyakori őrjáratok és egyéni kihallgatások segítségével próbáltak képet kapni a határ magyar oldalán történtekről, ugyanakkor a határokon látható csendőrök a lakosságban azt az érzést voltak hivatottak kelteni, hogy mindenki biztonságban van. 1956. október 24-éről 25-ére virradó éjjelen az egyes határátkelőket megerősítették. Először viszonylag nyugodt volt a helyzet a határon, az osztrák megfigyelők azonban nem értettek semmit. Lassacskán elterjedtek olyan pletykák, hogy a felkelők kerekednek felül, ezért a menekültek áradata, melytől mindenki tartott, egyelőre elmaradt. A menekültek helyett orvosok, szanitécek és a népképviselők érkeztek a még ép összekötő utak sorompóihoz, hogy segítséget és támogatást kérjenek a sebesültek számára. Nem fegyver kellett, hanem orvosság, vérkonzervek, kenyér és ruházat. Szüntelen érkeztek a Vöröskereszt autói és az osztrák teherautók, hogy ideszállítsák a szükséges gyógy- és szükségcikkeket. A határon magyar autókra rakták az árut és Budapestre szállították. Ezzel azonban a csendőrségnek új problémával kellett szembenéznie, melyet gyorsan meg kellett oldani: koordinálni a segélyszállítmányokat. A rádióban közzétett felhívásra segítőkész sofőrök érkeztek. A határra érkező sok bámészkodó problémává vált, mert akadályozták a segélyszállítmányokat. 114 Csendőrség bevetési parancsnokság (Chronik GPI Andau) A szállítás zökkenőmentes lebonyolításáért a csendőrség vállalt felelősséget. Az osztrákok és más államok segítőkészsége oly jelentős volt, hogy hamarosan vonatokat is be kellett indítani, hogy a magyar népnek szánt segélycsomagokat eljuttassák a városokba és a falvakba. Október 24. és 30-a között a határ menti magyar lakosság eddig soha nem látott módon fejezte ki háláját. A bevetett erőknek problémát jelentett az is, hogy Nagyfáivá (Mogersdorf), Rábakeresztúr (Heiligenkreuz/Lafnitztal), Németlövő (DeutschSchützen), Rőtfalva (Rattersdorf) és Somfalva (Schattendorf) térségében szigorúan tilos volt a határokat megsérteni. Amíg eddig csak egyes személyek, illetve kisebb csoportok lépték át a határt, addig a szovjet hadsereg beavatkozása után elindult az első nagy menekülthullám Ausztria felé 3 . 1956. november 4-e - vasárnap - a csendőrség teljes bevetésének legnehezebb napja, hiszen ekkor kezdődött a második szovjet intervenció, mely a „régi rend" visszaállításához vezetett. Menekültek, köztük számos katona, áradata érkezett teherautókon, traktorokkal, ló vontatta járműveken és kézikocsival, gyalogosan, vagy biciklivel a szabadságot jelentő területre. Csak a kelénpataki (Klingenbach) határátkelőre négyezer személy érkezett aznap: nők, férfiak, katonák, hallgatók, politikusok, mérnökök, kémikusok és professzorok, betegek és rokkantak.
