Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

III. rész Burgenland és 1956 - Steiger, Andreas: „Hála Istennek, hogy itt vagytok”. Államszerződés, semlegesség és a hadsereg bevezetése 1956-ban

tárátlépése esetén tűzparancs volt érvényben, függetlenül attól, hogy az magyar vagy szovjet katonára irányult volna. 14 Az államhatárt, láthatósága érdekében piros-fe­hér-piros zászlókkal jelölték meg. Nem csak a la­kosságot kellett a hadsereg bevetésével meg­nyugtatni, a hadsereg kifelé is prezentálni akar­ta védelmi felkészültségét és határvédelmét. Ezért az Államszerződést aláíró országok kato­nai attaséit október 30-án meghívták, hogy a helyszínen képet kaphassanak a hadsereg beve­tésének a körülményeiről. 15 A magyar forradalmárok úgy gondolták, hogy október 31-én a szovjet csapatokat kiűzték az or­szágból, ezzel rövid időre hivatalba lépett a Nagy Imre által vezett magyar kormány. Miután a Varsói Szerződés csapatai november 1-én Bu­dapestet körbezárták és a legfontosabb közleke­dési csomópontokat elfoglalták, november 4-én elkezdődött a szovjetek ellentámadása. A napi jelentés erről így írt: „A mai napon az oroszok egészen az osztrák ha­tárig nyomultak előre és budapesti rajtaütésük­kel menekülők áradatát indították el. " 16 Ez hatással volt a magyar határnál tapasztalható helyzetre is, mint ahogy az a katonai akadémia riadószázadának november 4-i parancsnoki nap­lójából is kitűnik: „18.45 óra riadó: I. osztag Sopron ke resztúrra (Deutschkreuz) megy hogy átvegyen és Felsőpulyára (Oberpullendorf) vigyen kb. 60 lefegyverzett magyar egyetemistát. 19.45 óra riadó: II. osztag elfoglalja szolgálati pontjait. Az éjszaka folyamán 200-300 magyar katonát és egyetemistát fegyverez le és átviszi őket Felsőpulyára. " 17 1956. november 5-én a cseszlovákiai mozgósítá­sok és az újabb szovjet intervenció hírére a kato­nai vezetés a helyzetet úgy ítélte meg, hogy a harcok osztrák területre történő átterjedésével lehet számolni, ennek következtében a gyakor­latilag végrehajthatatlan „határ védelmet" feladták. Az l-es csapatot 1956. november 6-án éjjel védhetőbb, zártabb területre helyezték át: Az I. dandár területén támaszpontszerű védelmi vonalat építettek ki Savanyúkút (Sauerbrunn)­Nagyhöflány (Grosshöflein) vonalban. A 2. dan­dár területén Brück a.d. Lajta-Petronell (Brucker Pforte) vonalban ugyancsak létrehoztak egy tá­maszpontszerű védelmi vonalat. A közvetlen határmenti térségben csak a páncélos felderítő csapatok és a motorizált felderítő járőrök ma­radtak hátra. 18 A tisztek egyetértettek abban, hogy háborús ve­szély esetén a ki nem képzett katonai alapszol­gálatosokat olyan gyorsan, amennyire csak lehet Nyugat-Ausztria irányába kell áthelyezni, és a védelmi megbízást a meglévő erőkkel kell telje­síteni, amennyire csak lehet. Ebből a megfonto­lásból előre látható volt, hogy a Duna hidakat fel kell robbantani, hogy ezzel a szovjet csapatok előrenyomulását megnehezítsék. 19 Mivel az Ausztria ellen indított támadás nem körvonalazódott, és a határnál maradt felderítő járőrök behatolásra utaló jeleket nem jelentet­tek, ezért az „éjszakai gyakorlatokat", szerve­zett védelmi előkészületeket november 6-án is­mét beszüntették. 20 Az Alkotmányban definiált „határvédelmet" no­vember 5-én és 6-án a hadsereg nem tudta meg­valósítani. Néhány páncélos felderítő járőr mel­lett a karhatalom elsődlegesen felügyelte és biz­tosította a határt. A hadsereg elsősorban a karhatalmat támogatta annak a sok magyar menekültnek a felmérésé­ben és ellátásában, akik november 6-tól nagy tö­megekben léptek osztrák területre a mosontar­csai (Andau) hídon és a Hanság-csatornánál. Má­sodsorban a hadsereg a burgenlandi rendőr­főkapitányságot támogatta a menekültek ellátá­sában és elszállításában amint a Vöröskereszt a segélyszállítmányok összeállításában, és szétosz­tásában. 21 A kaszárnyákban kialakított szálláshelyeket előké­szítették, hogy a nagy menekültáradatot kezelni tudják. Az osztrák katonákkal való első találkozá­sok a határon a menekülteket irritálták és nem töl­tötték el örömmel. Érdekes módon mindannyian azt hitték amerikai katonákkal találkoznak. Ez, mint később kiderült tévedés volt, mivel az osztrák katonák közül sokan amerikai uniformist és ame­rikai gépjárművet használtak. A menekültek a pán­706

Next

/
Thumbnails
Contents