Ilon Gábor: Szombathely őskori településtörténetének vázlata (Szombathely, 2004)
Ilon Gábor Bucsu (temető) 533 , Potypuszta (Csehimindszent: kard) 534 , Csepreg 535 , Gór (erődített telep) 536 , Kisunyom (pénz) 537 , Kőszegfalva 538 , Dozmat, Harasztifalu, Jak, Magyarszecsőd, Pinkamindszent, Rádóckölked, Sárvár (a 84. sz. főút elkerülő szakaszán) 539 , Sé, Sorkifalud, Tömörd, stb. 540 a késői kelta, s részben már a kora római korból: Bucsu (telep) 541 , Körmend (temetkezés) 542 , Ostffyasszonyfa-Földvár major (erődített telep) 543 . Ez a rendkívül intenzív kelta jelenlét és a fejlett vaseszközök tömeges használata a természetes vegetációban (leginkább az erdőkre gondoljunk, amelyek irtását tokos vasbaltákkal végezték) és a talajfejlődésben (aktív, ökrökkel vontatott túróekés, sarlós és kaszás földművelés hatása) 544 visszafordíthatatlan változásokat okozott. Ezek után nem meglepő, hogy Szombathely belterületéről (16. ábra) - az a Szent Vid-i hatalmi központ mikrorégiójából 545 - is tudomásunk van a kelta kor emlékeiről. A Nagy L. Gimnázium új tornaterme (Dózsa Gy. u.) építésekor (1997) és a Romkertből (1960-80-as évek) néhány keltának vélhető kerámiáról tudok. 546 A belváros határán, a Kálvária u. - Brenner körút sarkán (a villamos hajdani Indóháza helyén, a Középhegy lábánál) 2002. október-novemberében, Kiss Péter régész kollégám 547 megelőző feltárásán egy felszínre épített, sátortetős, oszlopvázas-sövényfalú, agyaggal tapasztott falú (LXXII. tábla) 548 , agyagtűzhellyel rendelkező - a leletanyag alapján a LT D(l)-2 periódusra (i. e. 170/130-30/20 évek közé 549 ) keltezhető - késő kelta házat (57. ábra) sikerült napvilágra hozni. Néhány töredék (LXX. tábla 3., 5., LXXI. tábla 3., 5.) 550 alapján akár megkockáztatható, hogy az itt élők a claudiusi alapítást is megérhették. A tárgyak leírása: - Szürke, kézzelformált tárolóedény oldaltöredéke. Díszítése: függőlegesen árkolt-karcolt. Falvastagság: 1,3 cm. KE 7 a ház járószintjéről. (LXVIII. tábla 1.) Az ilyen módon kialakított felszínű fazekas árut a LT Dl-2 periódusra keltezik. 551 - Szürke, kavicsos soványítású, korongolt edény nyakperem töredéke. Falvastagság: 0,6-0,4 cm. KE 4 (LXVIII. tábla 2.) - Szürke, behúzott peremű, korongolt mély tál peremtöredéke. Falvastagság: 0,5 cm. KE 4 (LXVIII. tábla 3.) - Vörösbarna, kavicsos soványítású, korongolt edény nyakperem töredéke. Falvastagság: 0,6-1 cm. KE 4 (LXVIII. tábla 4.) 533 A szerző közületien 2003. évi őszi ásatása a Bucsu - Országhatár új út nyomvonala 2-3. lelőhelyén a Rétmelléki-dűlőben. A hamvasztásos rítusú temetőt a LT Cl periódusban biztos használták. 534 Szabó-Petres 1992. 23., 96., Pl. 54. 535 Ilon 1996. 35., 9. tábla 536 Ilon 1998. 537 Torbágyi 2002. 153. és 2. ábra 538 Ilon 2000. 29. és 2. tábla 4. 539 Pap Ildikó Katalin kolléganőm 2002-ben egy faluszerű település részletét tárta fel. Publikálatlan. 540 Ilon-Rasztovics 2000. 541 A szerző közöletlen 2003. évi ásatásán az új út nyomvonalán. 542 Károlyi 1994. 543 Károlyi 1985. 544 Müller Róbert: Die Agrotechnik der Späteisenzeit im Karpatenbecken. ZM 8. (1997) 94-95. 545 Hasonló, kisebb vagy nagyobb territoriális egységeket írtak le pl. Niederösterreich területén. Raimund, Karl: Latènezeitliche Siedlungsstuktur in Niederösterreich. ZM 8. (1997) 53-55. Abb. 5. 546 A Petőfi S. u. 41., azaz a 14. emeletes toronyház és a Berzsenyi Könyvtár (akkor Petőfi S. u. 43., ma Antall József tér 1.) alapozási munkálatai során 1968 késő őszén az építők által gyűjtött leletanyagban állítólag kelta edénytöredékek is előkerültek. 547 Szívességét, hogy ásatási alaprajzának és néhány tárgyrajzának közlését lehetővé tette e helyütt is köszönöm. 548 Barabás-Gilyén 1979. 40-41., valamint 24. és 26. ábra, Sabján-Buzás 2003. 39., 42., 66. valamint 29. és ugyanezen oldal rajza, 40. oldal alsó rajza, 45. oldal rajza felül, 67. fotója. A technika - szerintük is - a történelem előtti időkből ismert. 549 Urban 1994. 27. 550 Urban 1994. Abb. 7. 551 Trebsche, Peter: Keramik mit Feinkammstrich aus keltischen Siedlungen im Großraum Linz. Linzer ArchForsch 35. (2003) 78-79., Abb. 23. 78
