Ilon Gábor: Szombathely őskori településtörténetének vázlata (Szombathely, 2004)
Őskorunk 2. található. 462 A tű (LX. tábla 3.) az urnamezős kultúra általánosan elterjedt emléke. Térben is közeli párhuzamai Sé-Doberdóról (telep) 463 és a velemi Szt. Vidről 464 származnak. A kés (LX. tábla 4.) a fiatal urnamezős korszakban egész Európában közkedvelt Baumgarten-i típus (Baumgarten 1. sír, Stillfried) 465 egyik rövid pengéjű, de hosszú nyéltüskés példánya. A 4. és 6. sír rítusa nagyjából megegyezik. A sírgödrök formája, a hamvak elhelyezésének módja, és edénytípusaik is azonosak. De amíg a 4. sír vas tárgyai az urnában voltak, addig a 6. sír bronz tárgyai az urnán kívül. Mindezek alapján és a fazekastermékek miatt azonos alapnépességre gondolok. Ezektől - és a temető összes többi temetkezésétől - eltér a 32. sír rítusa. Itt nem volt nagy urna, csak urnaként alkalmazott tál, ami stílusában teljesen eltér a temető feltárt sírjainak edényeitől. A bronzokat ebbe helyezték (40. ábra). A sírok rítusa a korban nagy területen standardizált: hamvakat az urnába vagy ritkábban a gödör egy részére koncentrálták és azonos típusú tárgyakat helyeztek be. Ld. a Dunakanyarban, a Salzburgi-medencében és Niederösterreichben. 466 A zanati sírokat hajdan talán kisméretű halmok jelezték, amelyeket az évszázadok során elszántottak. A sírok lefedésére kőpakolást nem alkalmaztak, ugyanis kövek a szántásból sem kerültek elő. A sírok többségének urnaformáit 467 (pl. 4. sír: LVIII. tábla 1., 6. sír: LIX. tábla 3.) ugyanezekről a területekről és temetőkből (St. Andrä, Graz, Stillfried, Békásmegyer 468 ) ismerjük. E késői (На B2-3) urnamezős és mezőcsáti 469 urnák jellemzője, hogy a has legszélesebb része - a majd elkövetkező Hallstattkor urnáira emlékeztető módon 470 - magasabbra, az árkolt nyak alá kerül, ahol bütyök ül, a vállon pedig előfordul a függőleges vagy ferde kannelurázás. A 32. sír bordázott edényfülének távoli analógiái a mélyen és többszörösen fazettált fülű tálak, pl. a St. Andrä-i temetőből és a Malleiten-i telepről. 471 A temető sírjainak (41-44. ábra) pontos kronológiai besorolását - véleményem szerint is 472 - csak a fiatal urnamezős és az idősebb Hallstatt korú edénytípusok elemzését követően készíthetem el sikerrel. Anynyi mindenesetre már most is megállapítható: 1. a zanati temető ismertetett tárgyainak legközelebbi párhuzamai a Csönge-Jánosháza-Ság hegyStillfried körben keresendők, 2. a temető időben pedig az urnamezős kultúra fiatal- és záró horizontjára (i. e. 800-750 körüli évekre) keltezhető 473 , 3. a temető csak részben egykorú a góri településsel, 4. a vas megjelenése keleti hatásra vagy új ethnikumra utal, 5. reményeim szerint világossá vált jelentősége miatt célszerű lenne a temető feltárásának majdani folytatása. A vaskor időszakát (kb. i. e. 800 - a Kárpát-medencében a római hódítók megjelenéséig) három szakaszra bontjuk. Mégpedig: beszélünk kora vaskorról, ez régiónkban a Hallstatt kultúra keleti ágának létezési ideje. A középső vaskor vége felé a Hallstatt kultúra mellett környékünkön is megjelentek beszivárgó462 Patek 1968. 125., Taf. XLI. 12. 463 A szerző 1998. évi közületien ásatása. Ld. erről Ilon 1999. 47-48. 464 Miske 1907. Taf. XII. 25-, 32. 465 Ríhovsky 1972. 67-71., Taf. 25. 267., Taf. 27. 278. 466 Kalicz-Schreiber 1991, Abb. 2-8, Moosleitner 1996. 316., Abb. 3., Neugebauer 1996. 382., Abb. 4-5. 467 Van síkozott peremtöredékünk is, amelyik beleesett az urnába, illetve függőlegesen kannelurázott és árkolt vállú urnákkal is rendelkezünk. 468 Eibner 1974. Taf. 35a, Herbert, Bernhard - Lehner, Manfred: Neue Funde zur Hallstattkultur aus der Steiermark. In. Die Osthallstattkultur. Budapest, 1996. 145. Abb. 8. 5., Kaus 1984. 38-39., Taf. 8. 6a, Taf. 20. 21a, Taf. 32a, Taf. 38. 38f, Taf. 43. 43a stb. és Kalicz-Schreiber 1991. Abb. 23. 11. 469 Patek Erzsébet: A Szabó János Győző által feltárt „preszkíta" síranyag. Die von János Győző Szabó freigelegten „peskythischen " Grabfunde. Agria 25-26. (1991) 9. t. B3., 14. t. 1., 20. t.l. 470 Például а На С elejére keltezett Sopron-burgstalli 224. halomban - Patek Erzsébet: Einige Daten zu den Anfangen der Früheisenzeit in Ungarn. Situla 20/21. (1980) 158., Abb. 2. 39., Patek 1982. 170. 471 Eibner 1974. Taf. 34f, 43b, Klemm 1996. Taf. 7.5. 472 Eibner, Clemens: Der Übergang von der Urnenfelderkultur zur Hallstattkultur in Ostösterreich. Hallstatt Koll. Veszprém 1984, Budapest, 1986. 51. 473 Stegmann-Rajtár 1992. 62-63., Kemenczei 1996. 71
