Ilon Gábor: Szombathely őskori településtörténetének vázlata (Szombathely, 2004)

őskorunk 2. vilizációk népei, azzal a különbséggel, hogy az utóbbi térségben élők isten-neveit nem ismerjük. A pan­theon legfontosabb alakja pedig a sok esetben Napbárka-motívummal megjelenített, az európai urname­zős kör egész területén - de azon kívül is 427 - tisztelt Napisten 428 lehetett. Az urnamezős kultúra - fent ismertetett - kiemelkedő fontosságú bronz alapanyagú tárgyi leletei mel­lett szórvány- és terepbejárási adatok utalnak szombathelyi településeikre. Ilyenekről tudunk (15. ábra): a Faludi F. u. 43. és a Körmendi útról 429 , valamint az Oladi-dombról, azaz a platóról. Az Oladi kilátótól nyu­gat-délnyugatra Kiss E. Csaba már 1984-ben megtalálta 1 db nagyméretű tárolóedényük töredékét. A Hermáni-dülőben (1992) és a Herény-dülöben két helyen, valamint a Szünöse-patak keleti oldalán 430 (1994) a felszínen talált edénytöredékek szintén lakóhelyet sejtetnek. A mai városközpontban, a Kőszegi utcában a Nyugdíjbiztosító Székháza építésekor (1996 telén) Sosztarits Ottó ásatásán néhány szórvány cserép került elő. Utóbbiak azt jelentik, hogy Savaria építésekor e korábbi időszak emlékeit bolygatták meg, azaz hajdan . ezt a térséget is megszállták. Első településük részletét az Interspar Áruház (15. ábra) építési munkálatai során 1998-99-ben lelet­mentettük. Az áruház építését megelőző feltáráson a település legfontosabb emlékeként egy valószínűleg kenyérsütő kemencét (1. melléklet) tártunk fel hamuzógödrével együtt. (LI. tábla 2-11., LH. tábla). A tárgy leírása: O.III. 2. szelvény - Kőbuzogány (szerpentin?) töredéke. Fekete, foltokban szürke, csiszolt. Magasság: 4,9 cm. (LI. tábla 2.) - Felhúzott bütyökfüles, szürke, durva kavicsos soványítású, kézzelformált kis edény. Falvastagság: 0,4 crn. (LI. tábla 3.) O. VI. szelvény - Nagyméretű, kívül vörösbarna, belül fekete, durva kavicsos soványítású, kézzelformált edény oldaltöredéke függőleges árkolással. Falvastagság: 1 cm. (LI. tábla 4.) - Szürkésfekete, edény oldaltöredéke ferde besimítással. Falvastagság: 0,6 cm. (LI. tábla 5.) - Szürkésfekete, durva kavicsos soványítású, kézzelformált edény oldaltöredéke bütyökfüllel. Falvastagság: 0,9 cm. (LII. tábla 1.) - Szürkésfekete, durva kavicsos soványítású, kézzelformált edény nyakperemtöredéke bográcsszerű peremmel. Falvastag­ság: 0,9 cm. (LII. tábla 2.) - Kívül-belül sárgásbarna, durva kavicsos soványítású, kézzelformált edény oldaltöredéke lécdísszel. Falvastagság: 0,8 cm. (LII. tábla 3.) - Szürkésfekete edény oldaltöredéke vízszintesen bekarcolt vonalköteggel. Falvastagság: 0,2 cm. (LII. tábla 4.) - Kívül vörösesbarna-szürke, belül szürkésfekete durva kavicsos soványítású, kézzelformált edény nyakperemtöredéke szalagfüllel. Falvastagság: 0,6 cm. (LII. tábla 5.) Lakóhelyüket nagyobb felületen csak 2002-ben ismerhettük meg végre az északi elkerülő út III. üte­me építését megelőző feltárása során. Ekkor azonban rögtön két helyen, a Kőszeri-dűlőben (2. lelőhely: 4. melléklet) és a Reiszig-erdőalatti dűlőben (5- lelőhely: 5. melléklet). Előbbi közvetlenül a Perint nyu­gati, utóbbi a Potyondi-árok nyugati teraszán, a Perinttől távolabb fekszik. Néhány agyagnyerő- illetve szeméttároló gödrük szolgáltatott rendkívül érdekes leletanyagot. 427 Jörk 1993. 428 Hansel 1997. 21. 429 Patek 1968. 39., Kőszegi 1988. 186. 430 Ilon-Rasztovics 2000. 167-168. 65

Next

/
Thumbnails
Contents