Ilon Gábor: Szombathely őskori településtörténetének vázlata (Szombathely, 2004)
Őskorunk 2. - Tokos(-fules?) balta alsó, élrésze. Recens törés miatt két darabban. Magasság: 6,5 cm, súlya: 16 + 185,6 g. Költő L. vizsgálata jakd05 (50-51. ábra és XXXI. tábla 2.) Az Y-bordás díszítésűek mellett, a későbbi urnamezős fázisokra jellemző ívelt bordás példányok (XXXVI. tábla) is találhatók a depotban, de utóbbiak között nincsenek a Ha B2-re keltezett góri öntőformákhoz hasonló fiatalabb variánsok 306 . Néhány egyéb eszköz és tárgy: - Borotva, nyelét szegeccsel erősítették a kétélű pengéhez. Utóbbi nem élezett. A találók meghajlították. Patinája helyenként kék, másutt zöld, a hajlításnál látszik a bronz eredeti aranysárga színe. Magasság: 9 cm (a nyéllel), legn. szélesség: 9,3 cm. Súlya: 33,6 g. (XXXII. tábla 1.) A bronz leletek nem túl gyakori tárgytípusa 307 . Távolabbi analógiája van a nagyvejkei és a pamuki depotban 308 . Az itáliai kifejlődő protovillanova anyagban megtalálható a hurkolt és szegecselt nyélvégü változat (Tolfa, Terni 7. és 72. sír), amelyet Müller-Karpe 309 а На В periódusra datált. - Kettős kampó, rombikus átmetszetü huzalból. A felső és a hátsó hajlított részen a rombusz belső élén ferde és hosszúkás poncütések. Magasság: 7,3 cm, szélesség: 2,3-2,5 cm. Súlya: 24,4 g. (XXXII. tábla 2.) A kettős kampó párhuzamai ismertek: a velemi II. kincsből 310 és a lengyeli telepről 311 . Nem gyakori lelet, talán bogrács felfüggesztésére szolgált? 312 - Sarló, nyélnyújtványos. Két, lencseszerű beütésekkel ellátott bordával. Az él felé esőn öntési hiba. Soha nem volt élezve és nyelezve sem, amit a háton lévő nyúlvány sértetlensége 313 igazol. Szivacsos szerkezetű zöld patina alatt a fémen kék patina van. Magasság: 10 cm, szélesség: 19 cm, súlya: 149,6 g. Költő L. vizsgálati sorszáma: jakd01-03 (50-51. ábra és XXXII. tábla 3.). További 44 db nyélnyújtványos sarló (XLI-XLIV. tábla) töredékét tartalmazza a depot. Néhány hárombordás mellett a többség kétmarkolatbordás, visszahajló hegyű (Pfeffingen típus). Ezeket hosszú időn át, a HaAl-Bl periódusokban használták Ausztriában, Németországban és Svájcban 314 . A két- és hárombordás díszített és díszítetlen darabok, a pengén végigfutó borbával Morvaországban a középső- és a legfiatalabb urnamezős kultúrában is megtalálhatók 315 . A sima kétmarkolatbordás Kárpát-medencei darabok a RHaA2-Bl időszakra datáltak 316 . Ugyanakkor, miután hiányzik körükből a korábbi kurdi variáns, a klasszikus-késői kurdi, vagy azt követő fázisba sorolhatók 317 . Ugyanakkor több olyan darab is van, melyek pengéjén a fiatalabb variánsokra 318 jellemzően két pengeborda található, de mutatóba egy fiatalabb (Ság hegy II. kincs 319 ) széles pengéjű példány is akad. A sarlókkal tehát a kincslelet csak tág időintervallumba keltezhető. Néhány nyersöntvény: - Karika töredéke, kör átmetszetü huzalból. Egyik vége hegyesedő, másikon korabeli törés. Vonalcsoportokkal díszített. Kék patinával. Átm.: 9,2 cm, súlya: 23,8 g. Költő L. vizsgálatakor jakd09 sz. (50-510. ábra és XXXIII. tábla 1.) Bepödrött végű változatát közli Miske 320 és publikálatlan, teljesen megegyező darabok is fellelhetők a régi 306 Kőszegi 1988. 52., Ilon 1996. 307 Kőszegi 1988.44. 308 Mészáros 1971-72. 44., 6. kép 4. 309 Müller-Karpe 1959. Taf. 25. 5., Taf. 39. Al, El 310 Miske 1907. XV. t. 37., Mozsolics 1941. 258., 1. kép 8. 311 Wosinsky 1896. 304., LXII. t. 4. 312 Hallstattban előkerült példányokról tudok Wosinskytól, de az alappublikációkhoz nem fértem hozzá. 313 Szabó 1996. 314 Primas 1986. 124. 315 Ríhovsky 1989. 11-13., Taf. 81. 316 Kemenczei 1969. 35., Mozsolics 1985. 278. t. 317 Szabó 1996. 50-51. 318 Kőszegi 1988. 42. 319 Mozsolics 1979. 3. t., Kőszegi 1988. 52. 320 Miske 1907. 36. t. 2. 55
