Ilon Gábor: Szombathely őskori településtörténetének vázlata (Szombathely, 2004)
Őskorunk 2. az emberi telephelyek körül kialakított emberi behatások térbeli kifejlődése rekonstruálható. Korábban ilyen irányú vizsgálatokat nem végeztek Magyarországon csak neolit 172 és bronzkori telepek 173 környezetében. Egy másik korabeli települést sejtetnek az északi elkerülő út III. üteme 5. lelőhelyén, a Reiszig-erdő alatti dűlőben (14. ábra és 5. melléklet) feltárt némelyik szemétgödör anyaga. A tárgyak leírása: 5. lelőhely 182. objektum - Kívül-belül vörösbarna, apró kaviccsal soványított, kézzelformált, hegyesedő fenekű edényke alsó része. Magassága: 6 cm, falvastagság: 0,2 cm. (XI. tábla 1.) 287. objektum - Vörösbarna, kavicsos soványítású, kézzelformált tál vagy fazék, csőrszerűen felhúzott füllel. Fenékátmérő: kb. 13,5 cm. Kora: lengyeli II. vége vagy III. eleje. (XI. tábla 2.) A legjobb párhuzamokat Kisunyom és Üjperint-Kavicsbánya I. lelőhelyekről közölték. 174 415. objektum - Szürkésfekete, hosszú, hengeres nyelű, csípett végű agyagkanál. Nyél hossza: 10,5 cm. Kora: epilengyel? (XI. tábla 3.) Jó párhuzamát Oberpullendorfból (Felsőpulya, Burgenland) tették közzé. 175 Fontos tudnunk, hogy a kultúrának ebben az időszakában (Lengyel III) és ezt követően is (BalatonLasinja kultúra) létezik egy a kulturális hatásokat (pl. gazdálkodás, divatos edénytípusok) közvetítő nyugati út (2. ábra) 176 , amely a Duna-Dráva-Száva összefolyása vidékén lép be a Kárpát-medencébe, majd Zala és Vas megyék, valamint Burgenland érintésével Dőlni Vestonice (Csehország) vidékén át a Duna forrásvidéke felé halad. A fejlettebb délről (Balkán) érkező hatások Kisunyom, és Szombathely- Ujperint, valamint a Reiszig-erdő' alatti dűlő lelőhelyeken jól megfigyelhetők (4. ábra). Nyilván az útvonal az etnikus mozgásokat is lehetővé tette. A lengyeli kultúra genetikus utóda i. e. IV. évezred első felében 177 élő középső (java)rézkori BalatonLasinja kultúra (a formailag hasonló megoldású edényformák elterjedési területe alapján kreált elnevezés, amelyet Magyarországon Kalicz Nándor írt le először a 60-as évek második felében - 5. ábra) térben legközelebbi vasi településeit Sé és Körmend 178 határában már korábban lokalizálta a kutatás. Nagy jelentőségű, de elkallódott emlékük a Kőszegpaty-Vassurány határában az 1870-es években 179 talált arany korong, ami rangos tulajdonost sejtet. A kultúra települési jelenségeit a város határából a Perint mindkét partjáról 172 Sümegi Pál - Magyari Enikő-Szántó Zsuzsanna-Gulyás Sándor-Dobó Krisztina: Part II. Man and environment in the Late Neolithic of the Carpathian Basin - a preliminary geoarcheological report of Polgár - Csőszhalom. In: Polgár-Csőszhalom (1989-2000) Summary of the Hungarian-German Excavation on a Neolithic Settlement in Eastern Hungary, (eds. Raczky P.-Meier-Arendt, W.) 838-840. Part I.-III. In: MauerSchau, 2. Festschrift fur Manfred Korfmann. (eds. Asian, R.-Blum, S.-Kastl, G.-Schweizer, F.-Thumm, D.) Remshalden-Grunbach, 2002. 833-860. 173 Sümegi Pál-Kozák János-Magyari Enikő-Tóth Csaba: A Szakáld-Testhalmi bronzkori teli geoarcheológiai vizsgálata. Acta Geographica, Geologica et Meteorologica Debrecina 34. (1998) 165-180., Sümegi Pál-Bodor Elvira: Sedimentological, pollen and geoarcheological analysis of core sequence at Tököl. pp. In: Százhalombatta Archaeological Expedition, (eds. Poroszlai I.-Vicze M.) Budapest, 2000. 134. 174 Károlyi 1992. 25. t. 9., 26. t. 4. és 31. t. 7. 175 Lenneis et.al. 1995. Abb. 4. 15. 176 Bánfify 2001. 42-48. és Fig. 4. 177 Kalicz 2003. 15. 178 Károlyi 1992. 51., 59. és 44-56. tábla, Oross 2002. 179 Makkay János: Rézkori aranykorongok a későbbi Pannónia provincia területéről. Kupferzeitliche Goldscheiben aus dem Bereich der späteren Provinz Pannonién. Savaria 17-18. (1989) 101-102., 4. tábla 17. 39
