Ilon Gábor: Szombathely őskori településtörténetének vázlata (Szombathely, 2004)

Őskorunk 2. A történettudomány az emberiség történetének legkorábbi szakaszát az őskor fogalmával jelöli. A régészettudomány pedig az emberiség történetének ezt a szakaszát az eszközök és fegyverek nyersanyaga alapján az alábbi periódusokra bontja: kőkor, bronzkor és vaskor. Ez a tagolás a dán Christian Thomsen nevéhez kapcsolódik, aki a rendszert 1836-ban dolgozta ki. A régészet kisebb-nagyobb módosításokkal a mai napig ezt a felosztást használja. Ezen belül régészeti kultúrákról beszélünk, amelyek alatt egy körülhatárolható területen, azonos időintervallumban megfigyelhető hasonló jelenségeket és tárgytípusokat értjük. A kultúrákat elsőként felfedezett lelőhelyükről vagy valamely jellemzőjükről nevezzük el. A Kárpát-medencei és benne a magyarországi őskort a rómaiak megjelenéséig számítjuk, s innen veszi kezdetét a mi ókorunk.

1 Az ország első várostörténeti monográfiáját - igaz csak az ókori településről - Schoenwisner István, a pesti egyetem rektor-professzora írta Szombathelyről, pontosabban Savariáról, amely „Antiquitatum et históriáé Sabariensis ab origine usque praesens tempus libri novem"címmel 1791-ben Pesten jelent meg. Mecénása az egyházmegyét alapító püspök, Szily János volt. A Kunc Adolf és Kárpáti Kelemen nevével jelzett várostörténeti monográfia (1880, 1894) közös jellemzője, hogy egy szót sem ejt az őskorról, holott mint lentebb majd látjuk - addigra már íródott egy-két, a korszak emlékeit ismertető tanulmány. Szombathely őskorát a millenniumi megye monográfia sem taglalta. Ilyen előzményeket követően nagy várakozással vettem kézbe az új várostörténeti összefoglalást, amelyet Kiss Gábor, Tóth Endre és Zágorhidi Czigány Balázs írtak. Sajnos azonban ez {Savaria-Szombathely története 1. A város alapításától 1526-ig Szombathely, 1998.) az igen alapos és jó munka sem tárgyalja a római város alapítását megelőző évezredek történetét. A könyvről a Vasi Szemle 2000. évi 1. számában közzétett recenziómban az alábbiakat írtam: szerzőinek magyarázata, „...A város területéről alig ismerünk őskori leleteket." „...keveset tudunk" (4. p.) - nem igazán fogadható el. Ki és mihez képest tud keveset? - tettem fel akkor magamban a költői kérdést. Ebben a munkában, a későbbiekben igazolni szeretném, hogy éppen eleget tudunk ahhoz, hogy legalább egy őskori településtörténeti vázlatot írjunk. Jelzem, az a megoldás, amit a kiadó és a szerzőhármas választott, azaz az őskor elhagyása, egyedülálló a megjelent új magyar településtörténeti monográfiák körében. Állításomat igazolandó csak néhány példát szeretnék idézni, ahol a „prehistoria" nem maradt el. Szeged története I. A kezdetektől 1686-ig. (szerk. Kristó Gy.) Szeged, 1983., Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig. (szerk. Kubinyi A.-Tóth P.) Miskolc, 1996., Nagykanizsa. Városi monográfia I. (szerk. Béli J.-Rózsa M.-Lendvai A.) Nagykanizsa, 1994. Tanulmányok Pápa város történetéből, (főszerk. Kubinyi A.) Pápa, 1994. Tanulmányok Külsővat történetéből, (szerk. Ilon G.) Külsővat, 1996. Tanulmányok Csepreg történetéből, (szerk. Dénes J.) Csepreg, 1996. ...és hosszan folytathatnám a sort. Jelen tanulmányommal - remélhetőleg - hihetően tudom bizonyítani: az itt élő ember története nem a római korral vette kezdetét, Szombathelynek is volt, van őskori története! Jó lenne, ha végre nem csak a múzeum régészei, de a város mindenkori vezetése, beruházói és polgárai is tudomásul vennék ezt. Ugyanis csak velük együttműködve tudjuk múltunk ezen szeletét - azaz a kulturális örökség őskori emlékeit is - a törvényességet (2001. évi LXIV.) is biztosítva megmenteni a tudomány és a későbbi generációk számára. Célom tehát, hogy a városmonográfia 1. kötete előtti időszak vázlatát adjam, nem csak a szakmai közönség számára, de hogy csökkentsem a várostörténet iránt érdeklődő nem képzett Olvasók e korszakkal kapcsolatos hiányérzetét is. 1 A régészet alapkérdéseiről lásd Renfrew, Colin-Bahn, Paul: Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat. Budapest, 1999. A magyar vonatkozásokhoz Ilon Gábor: Bevezetés a Kárpát-medence régészetébe. Szombathely, 1993-tól több kiadás, illetve Pápa, 1995., valamint Ilon Gábor: Régészet. In. Magyarország a XX. században. V. köt. Tudomány. 2. Társadalomtudományok, (szerk. Kollega T. I.) Szekszárd, 2000. Babits Kiadó. 353-407. 9