Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)
NAGY ZOLTÁN: KÖRMEND MEZŐVÁROS KÉZMŰVESEI A 17-19. SZÁZADBAN tartozott. Az 1822. évi evangélikus összeírásból tudjuk, hogy négy hold szántóföldje van. Mégis azt nyilatkozta 1828-ban az összeíróknak, hogy egész évben „folyvást dolgozik maga". 9 derékra épített háza téglából épült, melyben két bérlője is lakott. Az egyikről tudjuk, hogy az Raskó Mátyás egy legényt foglalkoztató házas, 48 éves szabó mester volt, aki minden bizonnyal elsősorban kézműves mesterségéből tartotta el magát. Ezt látszik megerősíteni az a tény, hogy 1824-ben mindössze 6 Ft állami adót fizet mestersége után. A 8 Ft-ért bérelt szoba-konyhában lakott és dolgozott segédjével együtt, azaz lakásának szobájában volt műhelye. A tűzkárjegyzőkönyv adatai alapján úgy tűnik, hogy kamra és ól használatra is jogosult, mivel 1828-ban egy sertést jegyeznek fel nála az 1834. évi tűzi veszedelem után pedig az ő káraként számítják fel 40 Ft értékű kamrabeli eszközeit, továbbá: egy köböl kukoricát, másfél köböl babot, 45 forintot érő fehér ruháit, egy öl tűzifáját, 25 forintot érő konyha és másféle edényeit. A tűzkárjegyzőkönyveket összeállító uradalmi tisztviselők a 80 házzal bíró kézműves esetében mindössze három alkalommal jelöltek meg önálló épületrészként műhelyt. A Híd utca végén lévő 121. számú Rábára támaszkodó házban lakott Szukits József kelmefestő. Mint írják „Háza hat derékból állott. Elöl egy szoba mórból 172 , kis benyílló, mellette téglából vagyon a konyhában tűzhelye kéménye téglából. A konyha melletti szoba mórból, mellette a műhelye nagyobbrészt téglából, leghátul 1 kamra és istálló fa talpakra volt, földig leégett. Zsoldos József kovács a posta út melletti 143 számú épületben lakott." „Elöl szobája, konyhája, kapuszíne és műhelye cserép sindelyre vagyon, nem égett be." Jegyezték fel az 1857. évi kataszteri térképen a kastély közelében lévő, alaprajzilag „U" alakban ábrázolt telekbeépítésű épületről. A műhely a leírás szerint a kapuszín mellett állt egy tető alatt a lakóépülettel, a Malom utca közepe táján, Leithner András városbíró szomszédságában lakott Fantner János lakatos mester, kinek hajlékát így írják le: „Háza fonyásból. Elöl két szoba nem égett be, hátul a lakatosműhely téglábul vagyon, de beégett." A műhely szó használatának esetlegességére jó példa, hogy noha a tűzkárjegyzőkönyvekben vizsgált területünkön három takácsot Józsa Lajos asztalos 1857. évben felvett hagyatéki leltárából tudjuk, hogy „a minemű két rendbéli házaim és ugyan egy része téglábul épült cseréppel fedett, más része talpakra agyaggal megrakott falakkal, szintén cseréppel fedett." 96
