Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

NAGY ZOLTÁN: KÖRMEND MEZŐVÁROS KÉZMŰVESEI A 17-19. SZÁZADBAN A szűcsökről: „Én pedig szűcs leszek, aki is a szőrös bőröket prémnek, bélésnek vagy egész öltözettnek kevés szerszámmal elkészíti és vagy így elkészítve, vagy pedig a szabó forma mesterséggel belőle sipkákat, és mentéket várván szép drágán eladogatja. " A tímárokról: „Én tímár akarok lenni, akinek is foglalatossága: a nyers bőröket a szőrtől, és más belső tisztátalanságtól megtisztogatni, és tímár bőrré elkészíteni. A mesterséghez, a szurkos fenyőfa kérgén, só és a halzsíron kívül, igen kevés együgyű szerszám kívántatik, és a melly birtokára minden embernek aki mezétláb járni nem akar, nagy szüksége vagyon. " A kalaposokról: „Én meg szeretnék kalaptsináló lenni, aki is a nyulak, ketskék, hód bőrökről a szőrt, vagyis a gyapjút némely erős olaj és eleven kéneső öszve szerkesztett pátzal, mesterségen ki tudja pátzolni, és igen tsekély eszközzel és főképpen alkalmatos keze fogása és tapogatása által, tud külömbf éle formájú kalapokat eszközölni, megkeményíteni és formára azokat kitéglázván, szép drágán is el tudja adni. " A kötél verőkről: „Nekem pedig a kötélgyártó mesterséghez vagyon kedvem, ki is a kender és len fonyószerből madzagokat, köteleket, istrángokat, kötőféket, és rúdköteleket fonni tud, és a melly fonyáshoz két személy kívántatik: az egyike a ki a kötélgyártó kereket hajtja, a másik pedig a ki ezen keréken lévő vaskapotsra függesztett fonyószert a hátrafelé tett lépései közt olly hosszúra viszi a fonalat, a melly hosszúnak ő azt szükségesnek véli. " A szabókról: „Nekem pedig a szabó mesterség legjobb kedves volna, aki különbféle művből és posztóból tsak egyedül az olló és czérna szerszámával legteljesebb ruhákat tud elkészíteni, legfőképpen az értelmes mértékvevésben, és a hozzávaló szabásban áll a legnagyobb mestersége. " A takácsokról: „Én pedig takáts leszek, ki á fonalat felveti, á zugolyfára feltekeri, és ülvén szövőszékében, nyomdozza a lábaival a kompostorokat és úgy képezi a külömbf éle vásznot. Az egyik rész fonalának hivattatik álló fonálnak, ezen keresztül vettetik a vetélő, melynek belől a bélfonál vagyon feltekerve, melyet ő a borda ütésekkel vagy megsűrűsíteni, vagy pedig megritkítani tudja. így készíti el a posztócsináló is gyapjúiból a posztóját. " 92