Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

NAGY ZOLTÁN: KÖRMEND MEZŐVÁROS KÉZMŰVESEI A 17-19. SZÁZADBAN csizmadia él, akinek Vadász Antal szűcsmester a lakója. A „fonyásból" álló épület jórészt elégett, benne Vadász Antal 11 kész munkája 66 Ft, 21 kész nyers bőre 35 Ft, mesterség szerszámai 183 Ft 42 xr. értékben mind megsemmisült. A szerszámkészlet krajcárra történt becsűje arra enged következtetni, hogy műhelyfelszerelése teljességgel megsemmisült. Egy utcával odébb a Malom utca 84. szám alatti ház Máhr János esztergályosé volt, akinek kamrája teljesen elégett a mesterség eszközökkel együtt, melynek értékét 40 Ft-ra becsülték meg. Végszomszédjának háza is megégett, a 76-os számú ház tulajdonosának Kovács József csizmadiának 5 Ft-ot érő 1 szekér csizmakérge lett a tűz martaléka. A Kapu utca 71. számú házban Hima János és Seibold Sámuel egy udvarban lakó szűcsök voltak. Kárukat 50 Ft értékű gyapjújuk és 72 Ft 3o Xr-t érő 25 db kikészített birkabőrük jelentették. A két házzal odébb lakó Szakács István szűcs sem járt jobban. 5o Ft értékű „metellése", 150 Ft értékű kikészített bőre, 10 font gyapjúja látta kárát. Tőlük távolabb, a 37. számú házban, Saller Jakab irhagyártó zsidó lakott, kinek bőrei és bőrkikészítő eszközei égtek el. Egy 19. századi kéziratos hétnyelvű tankönyv kézműves példatára A Vas Megyei Levéltárban őrzött, a kutatók által az 1830-as évek elejére datált, Lülik István

767 által írt kéziratos, szlovén-magyar kétnyelvű tankönyv tervezete általunk ismeretlen okok miatt nem került kiadásra. Az utóbbi évtizedek kutatása a kéziratos mű tartalmát felfedezve a benne rejtőzködő adatokat felhasználta. Az egyes leckék tartalmának megvilágításához készült magyarázó példatára a kézművesek munkaeszközét és termékeit bemutatva alkalmas arra, hogy megismerhessük a 19. század első felében működő műhelyek általa legfontosabbnak ítélt szerszámait és készítményeit. VaML Lülik István kétnyelvű szótára, kézirata. A szerző a Vendvidéken tanított a 19. sz. első harmadában, de családjának Körmendhez is köze lehetett, mivel a város épületei közt „Lilik"-házként ismert épületet hozzá köthető. Az evangélikus egyháznak pedig iskolai alapítványa volt, a szegény sorú vend diákok megsegítésére. A példatár Nagy Zoltán: Kézművesipari Műhely-és Szerszámkataszter Vas megye Veszprém-Körmend, 1992. egyes iparcsoportokat bemutató fejezeteit illusztrálva került publikálásra. Egy csokorba kötve itt lát először napvilágot. 90