Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

NAGY ZOLTÁN: KÖRMEND MEZŐVÁROS KÉZMŰVESEI A 17-19. SZÁZADBAN való selyemmel és cérnával ugyancsak 30 xr az ára - Selem posztó Mente varrásáért 1 forint 15." Közönséges „Liberia" varrásáért 1 forint számítható fel. Köpönyeg varrásáért, mely selyem posztóból van, 1 forint 30 xr, a „Selem posztó kabát, vagy ki vágott Kabát" ára 1 forint 45 xr. Bekecs varrása 1 forint 45 xr, míg „akár miképpen nevezendő Jánkedli" 1 forint 15 xr. Érdekes, hogy „Posztó Söveg" varrását, illetve „Libéria Kalapra" paszomány varrását is vállalják. „Azon Ruháknak varrása melyre paszomány, sok sujtás és egyéb Tzifraság varratik, alku szerént fizettetik." A német szabók Csaknem ugyanazt a termékskálát készítik, mint a magyar szabók, illetve a magyar szabók is varrnak német divat szerinti viseletet, a különbség olykor alig kitapintható. A német szabók is készítenek kivágott kabátot, jankedlit, lajbit, ezenkívül „hosszú Nadrág" varrásáért 45 xr-t számítanak fel, „Asszonyi Köntös (rekli) 24 xr-ba, Hosszú Asszonyi ugy nevezett Schlepp Ruha 1 forint 30 xr-ba, téli felső ruha 2 f-ba," míg a „nyári Felsőruha" 1 forintba került. „Bunda varrásáért selemmel és Tzérnával felszámoltak 1 f 12 xr-t," „Szoknya 18 xr, Asszonyi hal csontos díszes váll" varrásának pedig másfél forint az ára. Körmendről 1837-ből maradt fenn egy kontó, Bokái András magyar szabó a városi hajdúk számára készített „magyar szabó munkát 9 f. 27 xr" értékben. A számla szerint egy dolmány varrása 3 forint 30 xr-t, egy-egy nadrág varrása 1 forint 15 xr-t, míg egy sapka béléssel együtt 45 xr-t ért. A siltli és sturmpántlika külön megért 48 xr-t.

139 A szürszabók A szűrszabók „egy nagyobb juhásznak való szűr gallért két forint ötven dénárért adtak, nagyobb „galléros szűr gyulyásoknak" két forint 25 dénárba került, ugyanezeket készítik gallér nélkül is. Bokái András szabónak a város számára végzett munkái. 1837. VaML. Körmend Mezőváros Iratai. Adóügyek Vk 36/23. I 74