Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

NAGY ZOLTÁN: KÖRMEND MEZŐVÁROS KÉZMŰVESEI A 17-19. SZÁZADBAN Az ÁCS-KŐMŰVES-CSEREPES CÉH létszáma is hét fő, közöttük egy vidéki mester sincsen. A 19. század elején a legnagyobb létszámot a lábbelikészítők a magyar vargák (26) és a német vargák (10), együttes számuk 36 fő adják. Ezután következnek a mészárosok 35, a csizmadiák 35 és a szabók (magyar szabó 21, német szabó 7) 28 fővel. A molnárok száma 20, a kovácsoké és takácsoké egyaránt 17. A 17-19. század közötti időszak a kézműipar differenciálódásának kora is, mely a céhszervezetek átalakulását is jelenti. Körmenden is nyomon követhetjük e folyamatot. A szabó céh 1640 előtt alakult. 1746-ban külön vásármíves szabó céh alakul, 1788ban tudomásunk van a váltómíves szabó céh megalakulásáról, 1768ban (illetve már korábban, 1757-ben is) a szűrszabók külön céhéről kapunk adatokat. 1817-ben viszont arról értesülünk, hogy a magyar szabók és a német szabók is külön céhet alakítottak. A varga céh a 18. század közepén már kettévált, 1768-tól mint német, illetve magyar varga céhként találkozunk vele. A három évszázad alatt céhek meg is szűntek, nemcsak alakultak. A tímárok, fazekasok, csapók céhét nem találjuk a 19. századi adóösszeírásokban. A 19. század elejéig a fentiekkel együtt mintegy 25 egyszakmás céh létezett Körmenden, amibe 4 korábbi (17. sz.) vegyes céh, kovácsok-lakatgyártókcsiszárok-szűcsök-szíjgyártók céhe, a 18. században a szűcsökszíjgyártók, a pintérek-tislérek-esztergályosok valamint a kovácsokbognárok szervezetei nem számíthatók bele éppúgy, mint a céhek megszűntéig létező ács-cserepes-kőműves céh sem, így mindösszesen 30 céhszervezetről van tudomásunk. Körmenden más városok szervezeteibe tartozó mesteremberek is laktak. A szappanosról tudjuk, hogy 1817-ben a szombathelyi céhbe tartozott. A süvegesek talán a soproni (1668), míg a kalapos biztosan e királyi város céhéhez tartozott. A kötelesről csupán sejthetjük, hogy a szombathelyi céhhez volt beírva, mivel az 1757-ben már megalakult. A festők minden bizonnyal a pozsonyi főcéhhez tartoztak, mivel annak hatósugara szinte az egész Dunántúlra kiterjedt. A helyi céhek ismertetéséből kimaradt - Körmendről nézve céhen kívüli iparosokat - az 1757-1857-ig terjedő időhatárok között, ismert létszámadatainkkal alább közöljük, a szokott iparcsoportok szerinti beosztásban.

91 91 Lásd: 1

1., VIVIL t., IX-X. t., XXVIII-XXIX. t. 48