Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

NAGY ZOLTÁN: KÖRMEND MEZŐVÁROS KÉZMŰVESEI A 17-19. SZÁZADBAN Helybeli lakosok voltak: Andreas Rendenbacher lakatosmester, Flórián Leitner építőmester üveges, Joseph Weindorfer és Anton Berger asztalos: Paul Kaihl cserepesmesterrel együtt. Az 1766-ban felvett leltár szerint az uradalom valamennyi épületét számbavették. A forrás — a Korona vendéglő után — a lejárás sorrendjében sorolja fel az uradalami épületeket. Köztük a serfőzőház, a pálinkaégető, az alatta lévő pincével, a főtéri postaállomás, mellette a kovácsműhely, a Belső városban az ispotály, a mészárszék a mészáros lakásával, a zsidó kereskedő üzletei, lakásai, mészárszékük, a Szeremley-ház, az iparosok közül az ASZTALOS, KALAPOS, a PIKTOR, a SZABÓ, a PINTÉR, A PÉK és a KOCSMÁROS, végül a MALOM a molnár lakás sal és a Belső major épületei következtek. Fél évszázad után, 1817-ben is találunk uradalmi épületeket, melyeket a kézművesek számára emeltek. Az összeírás 186. számú épülete az „uraság BOGNÁRHÁZA", 358. sz. alatt uraság fundusán a KOVÁCS HÁZA, 359. sz. alatt a major mellett BOGNÁR HÁZ, a 66. sz. alatt az uraság malma, a MOLNÁR LAKÁSA, míg a 162. sz. alatt a postaház mellett az uraság LAKATOS HÁZA szerepel. Céhen kívülieknek, vagy más városi céhbe tartozónak számított a Körmenden élő kalaposmester Kerecsényi Mihály (1760-1762) és az 1757. évi céhes összeírásban szereplő üveges. Hozmüller János piktort a. süveggyártók közé sorolják, Kozma László és Kurunya János faragót (1760) pedig a céhes összeírásban hiába is keresnénk. Kőmívest nem találunk, holott már 1728-ban is ismerjük Bulf Márton, Pum András és Trinkl Márton építőmester nevét. Acs is hiányzik az összeírtak közül, holott 1744ben Bognár János, Ruszti Rudolf, Tímár János, Laskovics András, Balassa István adózik a városnak iparűzése nyomán. Nyereggyártó is van ekkor a városban, két fő: Lesztig Ferenc és Bigner János személyében. A 19. századra vonatkozóan két kiemelkedően fontos iratanyag áll rendelkezésünkre. Az egyik egy helytartótanácsi felhívást követő vármegyei összeírás

82 és az 1828. évi országos összeírás

83 Körmendre vonatkozó adatsorai, kiegészítő adatokat pedig a helyi adóösszeírások céhekre vonatkozó adatai jelentenek.

84 Áz 1828. évi összeírással itt részletesen nem foglalkozunk,

85 csupán kutatási eredményeink VaML. Ex actis Gener. Congres, mai, 1817. 33. es. 566. sz. 83 VaML. Conscriptio Regnicolaris 1828. Körmend. 84 VaML. Körmend Községi Iratok. Adóügyek Vk 36/23 1788, 1798, 1805, 1809, 1827, 1840 évi adóösszeírások. 85 Körmend mezőváros kézművesei a 17-19. században (kézirat). 44