Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 2.2004. Uradalmi mesterek Az uradalmi mesterekről nem sokat tudunk, hiszen ahhoz a hatalmas Batthyány levéltár teljes 18-19. századi anyagát át kellene tekintenünk. Néhány, rendelkezésünkre álló összeírás alapján legalább azt tudjuk érzékelni, hogy az uradalmi központban kiknek építettek uradalmi műhelyt és lakást. Koppány Tibor publikációi

292 nyomán pedig az építkezésekkel kapcsolatos kézműiparban dolgozó mesterek neveit tudjuk felsorolni. A 18. századi források a vár kastéllyá történő átépítésével kapcsolatosan sok, Körmenden dolgozó mester számláit őrzik. 1761ben Molnár Istvánt, a Ms. Uraság szabóját; Smidt Mátyást, a Ms. Uraság pintérjét; Miki as Andreast, a Ms. Uraság pékjét és Mihael Subertet, az uradalom kerékgyártóját nevezik meg. 1762-ből név szerint ismerjük: Johannes Fralsacher uradalmi kocsmárost, Mathias Német uradalmi csapiárt, Johannes Németh uradalmi halászt, Stephan Czimber uradalmi ökörpásztort, Johan Ferenczi uradalmi lovászt, Johannes Magyar uradalmi kanászt. Noha az utóbbi nevek nem kézművest takarnak, arra alkalmasak, hogy lássuk, hogy a specializálódott birtokvezetés mennyi alkalmazottat foglalkozatott. A 18. század közepétől az uradalomnak működött itt téglagyára, ahol falazóanyagot és burkolólapokat is gyártottak, de volt asztalosüzeme is. Egy 1766-ból származó inventárból tudjuk, hogy a főtéren állt ekkor az uradalmi kovács, lakatos, szabó, kalapos, piktor, pék háza; a mészárszék, az uradalmi funduson álló zsidó ház, benne az üzlettel és a zsidó mészárszék. Ezután következett a bognár háza, a malom és a molnár lakása a Rába parton, a kútmester, a serfőző és a pálinkaégető lakóháza és a serfőző, valamint pálinkaégető épülete. Az építési iratokból nem derül ki, hogy az uradalom számára dolgozó mesterek tagjai-e a helyi céheknek, mindenesetre közülük többen huzamosabb ideig itt dolgoztak, illetve itt is laktak. 1750-től Mathias Wohmmer asztalos, 1765-ben Martin Sambold körmendi téglás mester szerepel az iratokban. Ismerünk ezen kívül körmendi zsindelykészítőt, lakatost, zsidó üvegest. 1767-ből fennmaradt a körmendi mesterek egy részének a jegyzéke, ebből tudható, hogy az Koppány Tibor: Körmend város építéstörténete. Körmendi Füzetek új folyam 1986. 63-64. p., Koppány Tibor: Egy dunántúli nagybirtok építési szervezete a 1819. században. In.: Magyar Műemlékvédelem IX. Budapest, 2002. 195-240. p. 153