Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 2. 2004. nyelv térhódításának jele többek közt a német varga és a német szabó céh megjelenése a városban. Egyre gyakoribbá válik a német földről mesteremberek: ácsok, cserepezök, kőművesek, s más mesteremberek mind nagyobb számú megjelenése és letelepedése. 18. század közepétől ismert, polgárságot nyert Kedlyek vargák, a Tischlerek asztalosok, a Leithnerek építőmesterek, a Stanpauerek takácsok, míg a 19. században megjelenő Beérek lakatosok, a Höfflerek kalaposok, a Krauthofferek asztalosok, a Hullmanok takácsok, a Szandtok vargák, a Sermanok csizmadiák, a Seyboldok mészárosok, a Zwiefelek lakatosok, a Klugék pedig kékfestők voltak. A katolikus templomban az egyik káplán németnyelvű gyóntatást végez, míg a türelmi rendelet után újjászerveződő evangélikusok anyaegyházában mindennapos a német szó, háromhetente a vasárnapi istentisztelet nyelve is az, még a huszadik század fordulóján is. Kazó István

22 püspöki egyházlátogatásából tudjuk, hogy 1697-ben Körmenden az itt lakó 1844 lélekből katolikus 1273 (69 %), kálvinista 420 fő (22 %), míg lutheránus 151 fő (8,2 %). 1756-ban a Batthyány-féle vizitációkor a felnőtt katolikusok száma 955 fő (59 %), a felnőtt kálvinisták száma 481 fő (29 %), míg a felnőtt lutheránusok 179 főt (11 %) tesznek ki. 1777-ben Szily János püspök egyházlátogatásának adatai szerint a 2451 fős összlakosságból katolikus 1588 fő (64 %), helvét 528 fő (21 %), ágostai 172 fő, közülük 133 felnőtt, 39 gyermek, összesen mintegy 50 család (7 %), zsidó 163 fő (6,6 %) volt. Körmendről néhány 18. század végi, nyomtatásban is megjelent leírást ismerünk,

230 egyike 1786-ból a Rába bal partján fekvő magyar mezővárosként mutatja be, ahol a Batthyányaknak kastélya, a vármegyének nagy sólerakata van. Katolikus, evangélikus, református temploma, zsidó zsinagógája és postahivatala van, s mint írja: „nemesek, polgárok, iparosok laknak itt". 1994. június 19-én, a millennium tiszteletére az evangélikus templomban tartott ünnepi istentiszteletet követően Szebik Imre püspök előtt elmondott beszédemnek írásos változatából származnak a 17-19. századi statisztikai adatok. A beszéd teljes terjedelemben megjelent a Körmendi Figyelő 1994. szeptember 15-i számában a 810. oldalon, melyben erre az alkalomra végzett kutatásom eredményeként az evangélikus céhek adatai is szerepelnek. 230 Korabinszky János Mátyás: Geographisch-historisches und Producten Lexikon von Ungarn, 327. p. 127