Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 2.2004. nevét viselő Tamedler Mihály csizmadia az általam feldolgozott forrásokban nem szerepel, pedig ez az állítás igaz lehet. Apjuk 1855. évben kelt végrendeletében

208 egy érdekes kitétel szerepel. Rendelésének 3. pontjában Tamedler Ferenc fia jussából egy jó kis összeget leszámít, mert ahogyan írja: a „czéhbeállásért helyette negyven pengő forintot kifizettem nem úgy, mint „Mihály fiam, [aki] maga pénzéből fizette be a negyven pengő forint czéh illetékef\ E szerint a 19. század első felében ekkora összeget kellett fizetni a mestervizsgát követően a csizmadia céhnek, hogy kontárnak ne tekintsék őket. Nemhiába volt Öreg Tamedler Mihálynak rossz előérzete, mivel a végrendelet kihirdetése napján felvett jegyzőkönyvben Tamedler Ferenc" azon igényét jelentette be, hogy mivel ő, mint csizmadia legény apjánál 5 évig ugyan a köznek szolgált, ez neki téríttessék meg." Az 1860. esztendő február első napján a szolgabíróságon a testamentum felolvasása és a felszólamlás után a résztvevő családtagok kézjegyükkel látták el a jegyzőkönyvet. Míg öreg Tamedler Mihály végrendeleténél azt láttuk, hogy kereszt vonásával hitelesítette végakaratát, ez esetben azonban két fia és Julianna leánya saját kezűleg írta az iratot alá; Zsuzsanna, Terézia és Erzsébet iskolázatlan lévén csupán keresztvonásával hitelesítette azt. Ebből az adatsorból a társadalmi elvárások jól kiolvashatók, hiszen a kor kihívásai már megkövetelik a mesterség elsajátításán kívül az egyszerűbb szakmáknál is az írástudást, sőt a betűvetés tudományával egy leány is megismerkedett. A jegyzőkönyvi felszólamlás felveti azt a kérdést, hogy vajon Tamedler Mihály apjánál töltötte-e le segédidejét, vagy a nagyvilágban vándorolt. Nem vagyunk arról sem meggyőződve, hogy huzamosabb ideig Körmenden élt volna, mert sem házasságát, sem gyermekeinek anyakönyvi adatait nem találjuk. Az is feltűnő, hogy az 1857. évi kataszteri térképen a hosszú, talán tornácos házban ne jutott volna mindkettőjük számára hely, hiszen öreg Tamedler Mihály 1847 óta özvegyen élt. Tamedler Ferenc sem lakik az ősi házban, hiszen azt követően, hogy 1841-ben 22 évesen elvette Andorka Zsuzsannát, az almádi uradalom hajdújának lányát, VaML IV. 187/e 126/860 iratcsomóban a hagyatéki ügyhöz hozzáfűzve Tamedler Mihály végrendelete, mely 1855. június hó 24-én kelt, amit saját szavai szerint azért tett, mert attól tartott „nehogy történhető halálommal vagyonom fölött utódaim között egyenetlenségek támadjanak ". 115