Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

NAGY ZOLTÁN: KÖRMEND MEZŐVÁROS KÉZMŰVESEI A 17-19. SZÁZADBAN farsangján illően oltárhoz vezette a Körmenden lakozó német vargamester leányát Szampt Katalint. Frigyükből kisvártatva gyermekek is születtek. 1820-ban Trézsi, akinek keresztszülei Ritter Márton tímár mester és Hallerman Mihály esztergályos volt. 1822-ben világra jött Elizabet, kinek keresztszülője Steinhauzer Ádám csizmadia mester és Theilmann Philipp pintér mester voltak. A harmadik gyermeket, Andrást 1824. október elsején keresztelték meg az akkor még a fundus közepén álló torony nélküli templomban. Keresztvíz alá tartotta a kisdedet a két jó barát Steinhauzer Ádám csizmadia mester és felesége Mahr Örzse, Theilmann Philipp pintér mester és Anna a német nyelvű szertartás alatt. A negyedik gyermek, immár Neuszinger János utolsó ivadéka halálának évében, 1826. augusztus 25. látott napvilágot, a keresztszülők ismét a már megismert barátok voltak.

196 Ekkor váratlanul 1826. november 17-én 35 éves korában másvilágra szenderült „Neusinger János német varga mester ember", ahogyan az evangélikus halotti anyakönyvben írták magyarosan, s ezt követően a történet csaknem tíz évre megszakadt. Az itt leírtak csupán azért kerülhettek papírra mert a történet egyébként az én önkényesen kiválasztott időmetszetem előtt két évvel lezárult volna , mert a Körmenden élő varga mester veszprémi leszármazottai a feledés homályából egy hozzám intézett kérdés kapcsán visszarepítették a múltból kalandos életét, s ekkor átvizsgálva céduláimat jöttem rá arra, hogy a réges-régi történet korántsem ért véget. Ugyanis megjelent Körmenden a testvéröccs, az akkor immár 31 éves érett férfivá serdült Conrad Neuszinger, [H 1835, ti864(60)] 197 szintén német varga mester, aki a kor hagyományainak megfelelően elvette a nála jó tíz évvel idősebb sógornőjét hogy fel tudják nevelni az árva gyermekeket. E házasság kapcsán tudtuk meg, hogy Conrad szülei Nemes Neuszinger Johann és Éva Rozina Bajorországiak. Azt sajnos nem írták meg, hogy közelebbről mely helyről származók. Ugyancsak anyakönyvi kutatásainknak köszönhető az, hogy a bizonytalanul, vagy tévesen meghatározott körmendi céhtárgyakat megfelelően tudtuk beazonosítani. A céhek életében rituális szerepet betöltő ládákon lévő nevek, monogramok feloldását csak kellő A családi hagyomány szerint csak egy fiúgyermek érte meg a felnőttkort, sőt Bajorországban kitanulva a mesterséget orvos lett belőle. Ebből az ágból eredeztetik családjukat a Veszprém-Kádártán lakó Nagy Béla és leszármazottai, ahogy ezt nekem elmondták 2004. szeptember elején. 1 Conrad Neuszinger a levirátus intézményét alkalmazva sógorházasságot kötve magáénak tekintette meghalt bátyjának gyermekeit. 110