Nagy Zoltán: A dunántúli cseréppipa-készítő műhelyek és termékeik a 19. században (Fontes Castriferriensis 1. Szombathely, 2001)

NAGY ZOLTÁN: DUNÁNTÚLI CSERÉPPIPA KÉSZÍTŐ MŰHELYEK ÉS TERMÉKEIK A XIX. SZÁZADBAN A Monaco lelőhellyel megegyezik a pipatöredékek aránya. (Függelék: 3. sz. táblázat.) Itt is alacsony, 4 % körüli a gyári kemyénycserép, fém, üveg és csonttöredék, viszont magas a népi kerámia: szürkére égő mázatlan, vörösre égő mázatlan és mázas cserépedény aránya a teljes leletanyag egyharmadát teszi ki, közöttük szép számmal akadtak csákvári, jaki, sümegi, velemér-völgyi, dőri, tüskevári fazekasműhelyek készítményei is (XXXII, XXXVII, XXXXVIII, XXXIX, XL. t). Külön tartjuk számon a népi kerámia egy különleges csoportját, a régi tányérnak elnevezett, bordázott peremű, csurgatott mázdíszű, feltehetően XVIII. században készült edényeket, melyek a néprajzi gyűjtéssel már nem elérhetők, de a régészet sem tartja azokat számon. (XXXIV-XXXVI. t.) Nemúgy a kályhaszemeket, melyből viszont kevés akadt, dokumentálva a középkori szemeskályha rohamos fogyatkozását. Közülük szépségével kiemelkedik egy XVII-XVIII. századra datálható, gyémántmetszéses, négyzetes előlapú kályhacsempe. (XXXIII. t.) Az agyagpipák közül jellegzetes plasztikus díszű darab a kulacsmintás, szarvasos, vadász jelenetsort ábrázoló, Napóleon egész alakos figurája, I. Ferenc császár mellképe és a gallionfigurás vitorlás gőzhajó. (CXV, CXVIII. t.) Ez utóbbi lelet technikatörténeti hátterének megvilágításával a pipakészítő műhely működésének relatív időpontja is meghatározható annak a fekete pipán lévő oldalkerekes gőzgéppel felszerelt folyami vitorláshajó ábrázolás segítségével, melynek orrán S. Ferenc császárt ábrázoló gallionfigura látható. Kutatásaink során fény derült arra, hogy ez az ábrázolás megegyezik az első zimonyi útjára induló „Franz I." hajó bécsi búcsúztatása alkalmával készült metszetével. Az itt látható hajó a leírás tanúsága szerint 1830. szeptember 4-én tette meg próbaútját Bécs és Pest között, tehát a pipa oldalán lévő árboccal is rendelkező gőzhajó gallionfigurás ábrázolása minden kétséget kizáróan ezt követően készülhetett. Talán nem véletlen, hogy Schwarz mester kollekciójában F.l. monogramos, I. Ferenc császár feltehetően pénzérméről másolt portréját ábrázoló pipa is található, mely az előbbi hajóorr részén lévő gallionábrázolással nagymértékben megegyezik, erősítve a XIX. század első harmadában dívó császárkultuszt. 42