Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1917; Soós^ 1934; MAZEK-FIALLA, 193,6). Az 1960-as évekig magyar részről VARGA LAJOS 155 sokrétű, idevonatkozó munkássága, valamint a tihanyi Biológiai Kutatóintézet és az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet (OMMI) munkatársainak tevékenysége érdemel említést. A Nemzetközi Biológiai Program (IBP) keretében a hatvanas évek elején osztrák részről szervezett, intenzív kutatások indultak meg. Magyar részről a Fertő-táj fejlesztését célzó minisztertanácsi határozat és az MTA ennek alapján létrehozott Fertő-táj Bizottsága adott lökést a hidrobiológiái kutatásoknak. A Fertő-kutatás az MTA bioszféra kutatási tervének jelentős részévé vált. 156 A Fertő-táj Bizottság a táj tudományos kutatásának eredményeit ,Jfelyzetfelmérő tanulmányold'' címen az 1969-73-as években hat kötetben megjelentette. A távlati célként megfogalmazott „Tájmonográfia" előmunkálataiként 26 szakágazat adatgyűjtemény"-ének összeállítását határozták meg. Az adatgyűjtést 1971-ben kezdték meg és 1973-ban fejezték be. Az adatgyűjtemény 3. kötetét ,A Fertö-táj bioszférája" címen a növény- és állatvilágra vonatkozó, az adatgyűjtésig publikált adatok összefoglalása képezte (AUJESZKY et al., 1975). 157 ANDRIKOVICS SÁNDOR és BERCZIK ÁRPÁD végezte az állattani adatgyűjtemény összeállítását. Az adatgyűjteménybe kizárólag megbízható lelőhelyi adatokkal rendelkező fajokat vettek fel, ugyanakkor a jelentősebb állatcsoportoknál utaltak a kutatás „fehér foltjaira" is. Az akkori irodalomnak megfelelően a Fertőről kimutatott összes állatfaj szerepel az adattárban (ANDRIKOVICS és BERCZIK, 1975). A Fertő tudományos kutatásának igen becses segédeszköze lett a LÁSZLÓFFY WALDEMÁR és munkatársai által összeállított bibliográfia, amely 1972-ben jelent meg. 158 A Fertőhöz számtalan, kiemelkedő életművet létrehozó kutató munkássága kapcsolódott és kapcsolódik ezer szállal a jelenben is. A tó osztrák oldalán az Illmitzen működő biológiai állomás (Biologisches Forschungsinstitut für Burgenland) kutatóinak lassan négy évtizedes tevékenysége meghatározó jelentőségű nemcsak a Fertő, hanem az Alpokalja osztrák oldalának megismerése tekintetében is. A határ két oldalának, de országhatárt nem ismerő megismerésében végzett kutatásaik nagyságrendje és jelentősége miatt kötelességünknek érezzük név szerint is tisztelegni AUMÜLLER ISTVÁN (STEPHAN AUMÜLLER) 159 és FESTETICS ANTAL munkássága előtt. 155 PÁNTOS GY. (1963): Dr. Varga Lajos. —Soproni Szemle, 17(4): 382-383. 156 PICHLER J. (1972): A Fertőtáj üdülővidékké alakítása és tudományos feltárása. — Soproni Szemle, 26(2): 99-115.; BERCZIK Á. (1973): A hidrobiológiái kutatások helyzete és feladatai Magyarországon. —Állattani Közlem., 60(1-4): 55-65.; ZÁDOR A. (1975): A Fertő táj múltja és jövője. —Soproni Szemle, 39(4): 321-337.; PICHLER J. (1981): A Fertő-táj tudományos kutatási terve П. — Soproni Szemle, 35(2): 129-141. 157 Recenzió: ZÁDOR A. (1977): Aujeszky L., Schilling F. & Somogyi S. (1975) (szerk.): A Fertő-táj bioszférája. —Soproni Szemle, 31(1): 92-94. 158 Recenzió: HILLER I. (1973): Lászlóffy W. (1972) (szerk.): A Fertő-táj bibliográfiája. — Soproni Szemle, 27(4): 377-378. 159 CSAPODY I. (1990): Aumüller István (1903-1988) emlékezete. — Soproni Szemle, 44(3): 276-279. 61