Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A Kőszegi-hegység állat- és növényvilágának megismerésében fordulópontot jelentett VISNYA ALADÁR munkássága.

149 Szerteágazó, sokrétű tevékenysége mellett 1932-től látta el a Kőszegen akkor létesült Helytörténeti és Szülőföldismereti Múzeum vezetését. 1933-ban látogatott Kőszegre HORVÁTH GÉZA, a magyar rovarvilág kimagasló kutatója. VISNYA ALADÁR-ral közösen végeztek rovartani gyűjtéseket Kőszeg környékén. „A kettejüjc által gyűjtött, illetve a későbbiekben HORVÁTH GÉZA által küldött péld^^vlténéfemeg a Kőszegi Múztfuih rovargyűjtémáSySnek alapjait. HORVÁTH GÉZA révén ismerkedett még VISNYA ALADÁR DUDICH ENDRÉvel, a Pázmány Péter Tudományegyetem Állatrendszertani Intézete akkori igazgatójával. A Kőszegi-hegység részletes faunisztikai feldolgozása érdekében 1936-ban az Országos Természetrajzi Múzeum Állattára és a Pázmány Péter Tudományegyetem Állatrendszertani Intézete, másfelől Kőszeg város Helytörténeti és Szülőföldismereti Múzeuma között megállapodás született. A megállapodás értelmében 1936. május 19-én DUDICH ENDRE professzor vezetésével 11-en, „intézeti segédtanerők és haladottabb hallgatód érkeztek Kőszegre és 5 napon át laktak kinn, s gyűjtöttek a Stájerházaknál. Július 10-én az Országos Természetrajzi Múzeum helyettes főigazgatója, PONGRÁCZ SÁNDOR gyűjtött, majd szeptember 25-29. között KESSELYÁK ADORJÁN vezetésével heten kutatták a Kőszegi-hegység állatvilágát. Végezetül december 17-18-án DUDICH ENDRE professzor utazott Kőszegre újabb gyűjtések és az eredmények közzétételének megbeszélése végett. A következő évben, azaz 1937ben, június 21. és 29. között folytatódtak a gyűjtések. 1936-ban a nyári, kétszer háromnapos gyűjtőút során, a kedvezőtlen időjárás ellenére is rendkívül gazdag zsákmánnyal tértek haza a kutatók. A gyűjtött anyagot a gyűjtő személyére való tekintet nélkül egyesítették, s a következő feliratú cédulával látták el: ,J?xc. Inst. syst. zool. Univ. Budapest'. Sajnálatos, hogy a cédulákon a lelőhely adatok sincsenek pontosan megadva, csak ,JCőszegi-hegys." olvasható. Ennek ellenére tudjuk, hogy a gyűjtési területek a következők voltak: Stájer-patak völgye, Áradó-patak (Gössbach) völgye, Hármashatár, Kendig, Irottkő, Velemi gesztenyés, Bozsoki-rétek. Az eredményről KASZAB ZOLTÁN így vélekedett: elsősorban a fenyő- és btikkerdők fajait gyűjtöttük be, a tölgyrégióból és a lapályról nagyon hiányosak a gyűjtéseink" (KASZAB, 1937). A begyűjtött rovaranyag egy része a Kőszegi Múzeum tulajdonába került, jelenleg a szombathelyi Savaria Múzeum Természettudományi Osztályán található. A kutatás eredményei a Vasi Szemle (a későbbiek során Dunántúli Szemle) oldalain jelentek meg, mint ,A Kőszegi Múzeum közleményei {Publicationes Musei Ginsiensis)". A kőszegi „Hunyadi Mátyás" Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézetben, az iskola értesítői szerint, a természetrajzi szertár őre BECHTOLD JAKAB nevelőtanár 149 Életrajzát, állattani és más szakterületeken megjelent írásainak részletes bibliográfiáját lásd JEANPLONG JÓZSEF és VÉRTESI PÉTERNÉ publikációjában: JEANPLONG J. & VÉRTESI P.-né (1984): Visnya Aladár, természettudós. — Vasi Életrajzi Bibliográfiák, 15: 90 p., Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, Szombathely. 57