Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE állat- és halmaraavànyoK\ Ezek tulajdonosai OCSKAY báró, illetve egy PÜRTZEL nevű gyűjtő volt.

111 A fenti személyeken kívül többen is foglalkoztak még természetrajzi tárgyú gyűjtésesel. így például TORKOS JÓZSEF evangélikus lelkész kagylókat gyűjtött és „csigakertje" volt. Fia, TORKOS SÁMUEL tovább gazdagította apja gyűjteményét; a későbbiek során a kollekciót a líceumra hagyta. GALLUS FERENC 1840 táján rovargyűjteményt állított fel, FABRY SÁMUEL vaskereskedő pedig szorgosan gyűjtötte a soproni és a rákosi kőfejtőben a tengeri puhatestű maradványokat. RUMY KÁROLY jelentős ásványgyűjteménnyel büszkélkedhetett.

112 BREDECZKY SÁMUEL lelkész-tanár kövületeket gyűjtött.

113 Kőszeg újkori tudományos életében két, egymással összefonódó család, a CHERNEL-család és a FESTETics-család férfitagjai játszottak meghatározó szerepet. CHERNÉL ISTVÁN, valamint FESTETICS IMRE tudományos tevékenysége messze túlmutatott a megye, az ország határain. Az európai tudomány egyik korszakos megsejtése FESTETICS iMRÉ-től (17641847), a keszthelyi Georgikont alapító FESTETICS GYÖRGY testvéröccsétől származott. 1819-ben, a Brünnben (ma Brno, Cseh Köztársaság) megjelenő Oekonomische Neuigkeiten und Verhandlungen (Gazdasági újdonságok és közlemények) című, a maga korában igen színvonalas folyóirat áprilisi számában publikált írásában a nemzedékek egymást követő sorában a jellegek öröklődésének menetét meghatározó törvények első megfogalmazását vetette papírra.

114 FESTETICS IMRE, GREGOR MENDEL születése előtt három évvel, egy juhtenyésztésről folyó vita 61. részében világosan megfogalmazta azokat a tapasztalati tényeket, amelyek nézete szerint „a természet genetikai törvényeinél?' (die genetische Gesetze der Natur) tekinthetők. FESTETICS IMRE közleményében az egyetemes genetikai történetében bizonyára, de a magyar genetika történetében vitathatatlanul első alkalommal bukkant fel a „természet genetikai törvényef kifejezés.

115 111 LÁSZLÓ E. (1963): Újabb adalék a soproni természetrajzi gyűjtés történetéhez. — Soproni Szemle, 17(1): 81. Az írás szerzője hivatkozik egy Győrben megjelenő korabeli újság cikkére, amely a kiállításról tudósított: EŐTTEVÉNYI F. (1847): ?. —Hazánk, 101. szám. 112 Pl. (1962): Adalékok a soproni természetrajzi gyűjtés történetéhez. — Soproni Szemle, 16(3): 284. 1,3 HORVÁTH Ö. (1924): Bredeczky Sámuel élete. — Budapest.; LEITNER J. (1938): Bredeczky Sámuel (1772-1812). - Soproni Szemle, 2(1-2): 66-73. 114 FESTETICS, I. (1819): 61. Debatten, Schafzucht. Weitere Erklärungen des Herren Grafen Emmerich Festetics über Inzucht. — Oekon. Neuig. Verhandl., 22(April): 169-171.; Magyarul közli: SZABÓ T. A. & POZSIK L.: Tudomány (1989), 12: 4541. 115 SZABÓ T. A. (1999): Elektronikus olvasónapló: Festetics Imre (1764-1847). A „természet genetikai törvényei"-től a klónozásig. — Természet Világa {Természettudományi Közlöny), 130(3): .130-131. , 36