Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A XVIII. században hazánkba látogató angol utazók közül ROBERT TOWNSON elkerülte Nyugat-Magyarországot, így csak sajnálhatjuk, hogy élvezetes ésigen alapos leírásaiban nem olvashatunk az Alpokalja akkori viszonyairól.

93 Meg kell azonban említeni, hogy könyve függelékében, „Entomologia" cím alatt hazánkból 352 bogárfaj és változat leírását közölte, közöttük számos új fajét. Leírásaihoz ábrákat is mellékelt, ezek azonban az egyes fajok azonosításához szinte használhatatlanok. Ugyanakkor a szerző által alkalmazott neveknek csak csekély része azonosíthatatlan, így az imponálóan gazdag fajlista és néhány lelőhelyadata ROBERT TOWNSON könyvét az első, átfogó koleopterológiai munkává avatja Magyarországon.

94 Egy másik angol utazó, RICHARD POCOCKE unokatestvérével, JEREMIAH MiLLER-rel 1736-os magyarországi útja során első ízben Sopron - Szombathely Kőszeg - Kismarton útvonalat követve járta be Nyugat-Magyarországot.

95 Második, jóval hosszabb időzése során nem érintette az Alpokalját. Keleti utazásáról kétkötetes munkájában számolt be.

96 A Magyarországot tárgyaló leírások az 1745-ben megjelent második kötetben találhatók. Elsősorban római romok érdekelték, egyéb megfigyelései nem léptek túl az általánosságokon. A Fertő vizét sósnak találta, halait kevesellte. Érdekesség azonban, hogy hazánkból 32 növényfajt is említett.

97 A XVIII. század osztrák művelődéstörténetében játszott kiemelkedő szerepet a szlovén származású, bécsi egyetemi tanár JOHAN SIGMUND VALENTIN POPOWITSCH (POPOVICH). A bécsi egyetem német nyelv és irodalom professzoraként látogatott 1764 őszén Sopron megyébe, hogy a Fertőt megismerje. Feltehető, hogy a tó növényvilága és a nyugat-magyarországi német és horvát nyelvjárások érdekelhették.

98 93 TOWNSON, R. (1797): Travels in Hungary with a short account of Vienna in the year 1793.

—London. 94 MERKL O. (1997): Robert Townson és a magyar koleopterológia hajnala. — In: KORSÓS Z. (szerk.): Az állattani kutatások története a Kárpát-medencében. — Tudománytörténeti Kollokvium, Magyar Biológiai Társaság, Előadáskivonatok, 12. p. 95 ORSZÁGH L. (1938): Angol utazók Szombathelyen kétszáz év előtt. — Vasi Szemle, 5(3): 179-182. 96 POCOCKE, R. (1743-1745): A description of the East and some other countries I-П. — London, W. Bowyer.; Naplóját később adták ki: KUBITSCHEK, W. (1929): Aeltere Berichte über den römischen Limes in Pannónia. Lásd még: CSATKAI E, (1938): Idegenek a régi Sopronról., Sopron. 97 RÓZSA P. & NAGY M. (1997): Richard Pococke, ХуШ. századi angol utazó magyarországi florisztikai adatai. — Kitaibelia, 2(2): 160-163. 98 ANGYAL E. (1956): Egy szlovén tudós a Fertőnél. — Soproni Szemle, 10(1): 79. Napjainkban is megszívlelendő szavait érdemes idéznünk: ,£)ie Naturgeschichte leidet wegen der Sprache und diese wegen jener; der Naturforscher verlässt sich auf den Sprachforscher und dieser auf jenen. Weder die eine, noch die andere wird aus dem Wüste der Verwirrungen herauskommen, wenn nicht starke Sprachforschung und starke Naturforschung in einem Manne zusammentreffen." (A természettudomány szenved a nyelv, amaz pedig emez miatt. A természettudós bízik a nyelvtudóbban és viszont. Sem az egyik, sem a másik nem fog a téve31