Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A soproni születésű CONRAD JÓZSEF (JOSEPH CONRAD) (1756-1788) irodalmi munkássága is hasonló jellegű. Egyetemi tanulmányai befejezésével 1779-ben Bécsben „orvostudorrá" avatták, majd atyja halála után Sopron város rendes orvosává választották. BREDECZKY SÁMUEL lelkész polihisztortól tudjuk,

86 hogy az ő birtokában volt a ,JFlora Semproniensis" másolati példánya is. Főbb munkái a következők: ^hilosophia Históriáé Naturalis specimen inaugurale" (1779, Schultz, Vindobonae, 84 p.); „Über Verbindung, und Zusammenhang des systematischen, und historischen Studiums der Naturgeschichte". Ebben a cikkében, amely az Ungarisches Magazin 178l-es, első kötetében jelent meg, nyolc oldalon a természetrajzban szükséges rendszerről fejti ki nézeteit, pártolva a Linné-féle rendszerezés alapelveit. Az ő tollából származik az első, Sopron rovarfaunájára vonatkozó munka is, melyben a rovarászát becséről és hasznosságáról értekezett, majd a Sopron vidékén gyűjtött 30 bogárfaj részletes latin nyelvű leírását adta közre (CONRAD, 1782). Állattani témájú írása jelent meg a göttingai Gelehrte Anzeigen-Ъеп is.

87 . Talán nem meglepő, hogy. orvos édesapja, CONRAD ANDRÁS (ANDREAS CONRAD) is gyűjtött növényeket. «Gyűjteménye számára a Ceylonba szakadt, soproni születésű KRAUSZ JAKAB

8 is küldött egzóta növényeket.

89 1793 és 1797 kö

T

zött jelent meg GROSSINGER JÁNOS KERESZTÉLY (17281803) hatalmasra tervezett műve, a „Természethistória..." e\$i)t kötete.

90 További négy kötet kéziratban maradt az utókorra. A nyomtatott kötetek közül az első négy az állattant, az ötödik, a növénytan első köteteként a fákat és cserjéket ismertette. Művét az utókor részéről súlyos kritikák érték a nevezéktan következetlen használatáért, a mesék és mondák átvételéért. Mindezek ellenére a kötetek számos faunisztikai és florisztikai adatot és megfigyelést tartalmaznak.

91 Legnagyobb értékük a magyar, német és szláv nevek jegyzéke.

92 Egyetlen érdekességet ragadok ki a második kötetből, a túzok (Otis tarda) Szombathely és Kőszeg környéki előfordulásának említését. 86 BREDECZKY, S. (1802): Topographisches Taschenbuch für Ungarn auf das Jahr 1802. 87 KOSARY 0. (1983): Művelődés a XVIII. századi Magyarországon.— Akadémiai Kiadó,Budapest. ••••••^> -.v<-• 88 KRAUSZ JAKAB (17357-1787) posztónyíró legény, aki tanulási céllal Nyugat-Európába ment vándorútra. Hollandiában járva a kelet-indiai Társaság toborzóinak keze közé került, és 1759-ben Batáviába (ma Jakarta, Indonézia) szállították. A holland gyarmati hadseregben tüzértiszti rangot ért el. Megfordult Hollandia indiai birtokain, Ceylonban részt vett az őslakók és az angolok harcaiban. (TARDY L. (1979): Régi hírünk a világban. — Budapest.) 89 CSATKAI E. (1928): Világjáró soproniak Mária Terézia korában. — Sopronvármegye, 1928. november 21.; CSATKAI E. (1938): Könyvgyűjtők, régiséggyűjtők a régi Sopronban. — Soproni Szemle, 2(3): 132-143. 90 GROSSINGER, J. K. (1793-1797): Uni versa história physica regni Hungáriáé, secundum tria naturae régna digesta. I-V. — Posonii et Comaromii. 91 ABAFI AIGNER L. (1897): Grossinger János. —Rovartani Lapok, 4(4): 69-71. 92 HANÁK J. (1849): Az állattan története és irodalma Magyarországon. — Pest.; M4RKI S. (1882): Grossinger János hazánk természeti viszonyainak leírója a múlt században. — Term. tud. Fűz., Temesvár, 6: 71, 100,165.; ABAFI AIGNER L. (1897): Az első hazai entomologiai mű I-II. — Rovartani Lapok, 4(5-6): 113-115,4(7): 148-151.; GOMBOCZ E. (1936): idézett műve. 29