Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS BÉL MÁTYÁs-tól, 1723-ből származik az első hazai alkalmazott madártani adat is: az 1718-as évben a soproni szőlőket ért seregélykárokról emlékezik. A hely­színen végzett megfigyelései alapján olyan leírást hagyott ránk a seregélyek szőlő­pusztításairól és az ellenük való védekezésről, amely még évszázadok után is jel­lemző volt a területre. 77 KRAMER JÁNOS GYÖRGY (16847-1744?) orvos-természettudós szintén sopro­ni születésű volt. Botanikai munkássága mellett állattam megfigyelései is jelentősek. Több értekezést jelentetett meg hazánk és Ausztria tücsökfaunájáról 78 , a veteménye­ken károsító kerti balha (mai nevén földi bolha, Chrysomelidae: Alticinae) elleni védekezésről és az éjjel világító rovarokról, 79 valamint az akkoriban károsító sáskák­ról. 80 J , л-!.:­Mindenképpen említést kell tennünk à tiroli származású GIOVANNI ANTONIO ScopoLi (1723-1788) magyarországi munkásságáról. Mint a soproni egyetem előd­jének, a selmeci akadémiának a professzora, 1766 és 1776 között ásványtant, vegy­tant és bányászattant adott elő, de személyében kiváló botanikust és zoológust is tisztelhetünk. Krajna növény- és állatvilágáról tett közzé alapvető munkát, rengeteg fajleírás fűződik nevéhez. 81 Európa madárfaunája ismeretében úttörő jelentőségű madártani munkája 1769-ben jelent meg, 82 s mint arra KÉVE ANDRÁS rámutatott, „... az ebben leírt fajok közül többről feltételezhetjük, hogy azokat magyar példány alapján írhatta le, előfordulásuk jóval ritkább Krajnában. Mivel azonban sehol sem említett lelőhelyet, a tudomány,, y Camiola"-í jelöli meg terra typica-nak. Elképzelhe­tetlen, hogy három év alatt magyar tanítványai ne hoztak volna neki madarakat, olyanokat, melyek előbb találhatók meg nálunk, mint Krajnában."* 3 A korábban fennálló magyar határokon belül előforduló madárfajokból kilencet SCOPOLI írt le. Az általa leírt két bagolyfaj (Tyto alba, Athene noctua) bárhonnan származhatott, de az Ardeola ralloides, Anser albifrons,Oxyuraieuéocephala-és Porzana parva fajo­kat nagy valószínűséggel Magyarországról írta le. 84 77 BÉL, M. (1723): idézett munkája. 78 De gryllo in aures bubulci Temesvariensis ingresso, et gossypia conglobata, melleque illitia extracto. -r? Commercium Litterarium, 1734, 11: 82; De gryllorum quinque speciebus in Austria, et sexta in Servia detectis. — Commercium Litterarium, 1749,29:226. 79 De remediis pulices a satis in terrant semminibus arcendi; item de insectis noctu lucentibus cicindelis, seu lampyris dictis. — Commercium Litterarium, 1736,16: 121. 80 Országunkban kárt tevő sáskák tábora. — 1749, Buda. 81 SCOPOLI, J. A. (1760, és 1772): Flora Carniolioca. — Wien.; SCOPOLI, J. A. (1769­1771): Annus historico-naturalis, I-V. — Lipsiae. 82 Az ,Annus historico-naturalis" első kötete. Lásd a 75. lábjegyzetet. 83 KÉVE A. (1983): A madártani kutatások története Sopron környékén. — ín: KÁRPÁTI L. (szerk.): A Magyar Madártani Egyesület Tudományos Ülése I., Sopron, 1982., 13-15 pp. 84 KÉVE A. (1994): Adatok a magyar madártan történetéből (1300-1944). —Aquila, 101: 9-40. 27

Next

/
Thumbnails
Contents