Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE JOANNIS GUILIELMO DECCARDO MED. DOCT., ET JOANNIS CHRISTOPHORO DECCAR­DO, SOCIETT. LAT. JENENSIS MEMBRO HONORARIÖ". 71 Másik nagyszabású műve, a ,JSÍotitia Hungáriáé novae historico-geographica ..." címen elindított, közel 30 kötetre tervezett kiadványsorozat. A szerző már az 1723-ban, Nürnbergben megjelent ,JIungariae antiquae et novae Prodromus..." 12 című munkájában említi a „Notitia Hungáriáé" tervezetét. Tíz évi munka után 1735­ben Bécsben jelent meg az első kötet, majd 1742-ig még további négy, összesen öt kötet látott napvilágot. (Az ötödik, Mosón vármegye leírását tartalmazó kötetnek csak fele jelent meg, mivel csak hetvenegy lapból állt.) 73 BÉL MÁTYÁS életében az alábbi vármegyék leírása jelent meg: Pozsony, Túróc, Zólyom, Liptó, Pest-Pilis-Solt, Nógrád, Hont, Bars, Nyitra és Mosón (BÉL, 1735-1742). Az eredetileg hat kötetre tervezett mű időközben annyira felduzzadt, hogy a megjelent öt kötet az egész kéziratanyagnak csak mintegy egyharmadát tette ki. A mű többi része BÉL MÁTYÁS betegeskedése, pénzügyi nehézségei, majd halála miatt kéziratban maradt. BÉL MÁTYÁS halála után a kézirat kiadatlan részét az örö­kösöktől BATTHYÁNY JÓZSEF, kalocsai érsek vásárolta meg. A kézirat egyes kötetei szállítás közben megsérültek, pontosabban a Dunába estek, így azokat az érsek megbízásából MILLER JAKAB, a későbbi híres bibliográfus és CALOVINO JÓZSEF, tu­dós pozsonyi kanonok lemásolta Vasvármegye leírása a MiLLER-CALOViNO-féle másolati példányok közül való, eredetije elveszett. A másolatokhoz MIKOVINY SÁNDOR 1740-1745 táján készített térképet, amelyet földrajzi és névrajzi szempont­ból is Vas megye legelső, jó térképének tekinthetünk. 74 BÉL MÁTYÁS műve a legelső kimerítő leírás a török megszállás utáni idők Vas megyéjéről. Részletesen taglalja a megye földrajzi helyzetét, természeti viszo­nyait, ezen belül kitér a vadászatra, az egyes vadféleségekre és a halászatra is. Érté­kes faunisztikai adatokat találhatunk a „vadkecske" [zerge] {Rupicarpa rupicarpa), a siketfajd (Tetrao urogallus), a túzok (Otis tarda) és egyes halfajok előfordulásával kapcsolatban. 75 A teljesség kedvéért említem meg BÉL MÁTYÁS Sabariaról adott kimerítő leírását is. 76 71 ENTZ G. (id.) (1906): Két régi, elveszett magyar állattani könyvről. — Term. tud. Közi, 38:353-355. 72 BÉL, M. (1723): Hungáriáé antiquae et novae Prodromus, cum Specimine, quomődö in singulis operis partibus elaborandis, versari constituent (auctor Matthias Belius Pannonius, Norimbergae, Petri Conradi Monath bibliopolae Anno MDCCXXUI.). — Nürnberg. : 73 A kötetet ZICHY JENŐ 1892-ben újra megjelentette. 74 BENDEFY (BENDA) L. (1976): Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire I-II. — Az MTA Könyvtárának Ki­adványai -Publ. Bibi Acad. Sei. Hung., 71: 1-360. + Mellékletek, Budapest. 75 BENDEFY (BENDA) L. (1976): Descriptio Comitatus Castri ferrei per Matàiam Belium: ­Bél Mátyás: Vas vármegye leírása I. Általános rész: Vas vármegye földrajzi helyzete és ter­mészeti viszonyai. (Fordította: TIHANYINÉ SZÁLKA IRMA). — Vasi Szemle, 30(1): 1Ó8-I25. 76 B. THOMAS E. Á PROKOPP GY. (1959): Bél Mátyás: Hungáriáé Novae Notitiaí Mem­brumlll. De Sabona — Vasi Szemle, 13(2): 37-57. v­№ ; 26 . Z r .. • '. • .

Next

/
Thumbnails
Contents