Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

BEVEZETÉS A A figyelmes olvasó több fejezetben fedezheti fel, hogy a Magyarország Állatvilága - Fauna Hungáriáé sorozat kötetei nem kerültek megemlítésre, annak ellenére, hogy azokban jelentős mennyiségű, a vizsgálati területre vonatkozó adat található. Felháborodása teljesen jogos és a tény ezért is kíván említést a bevezetőben. A Magyarország Állatvilága sorozatot az Akadémiai Kiadó 1955-ben indította útjára

11 A nagyra törő, és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő eredményeket felmutató sorozat keretein belül napjainkra száznál több kötet jelent meg. Ezek a kötetek nem kifejezett monográfiák, hanem sokkal inkább határozókönyvek, amelyek segítségével - elvileg -, valamennyi hazánkban élő, vagy várható állatfajt meg lehet határozni. Számos taxon esetében azonban specialista hiányában mind a mai napig nem készült el a feldolgozás és egyre kisebb rá az esély, hogy a jövőben valaha is elkészülnek ezek a kötetetek. Ez a tény önmagában persze nem indokolja, hogy a meglévő kötetetek adatait miért nem építettük be a jelen feldolgozásba. ...-•..••.-. A válasz mégis egyszerű. Ezek a kötetek önmagukban mégis monográfiáknak tekinthetők, így megkerülhetetlenek, nélkülözhetetlenek bármely állati taxon hazai fajainak feldolgozása során. Egy kifejezetten faunisztikai feldolgozás során mindenkinek kezébe kell vennie a vonatkozó kötetet. Ugyanakkor a több tízezer oldal átnézése, számos faj esetében - a megváltozott nevezéktan következtében - a nomenklatúrái pontosítás hihetetlen többletfeladatot jelentett volna, amelyet csak kutatói kollektíva tudott volna maradéktalanul teljesíteni. Szerény körülményeink minderre nem teremtettek lehetőséget. Természetes, hogy а Magyarország Állatvilága sorozat adatai nélkül jelen munka hiányosnak tekinthető, de a szerző kéri minden tisztelt olvasója elnézését ezért, egyben itt hívja fel figyelmüket a sorozatnak a jelen munkában tárgyalt taxonokhoz kapcsolódó köteteire! A kézben tartott munka első csírája egy irodalomjegyzék volt, amely a térség állattani tárgyú dolgozatait foglalta egybe. Az évek során ebből nőtt ki ez az írás, amely terjedelménél, tárgyánál fogva is szétfeszítené bármelyik folyóirat kereteit. Bár terveink szerint a kézirat a Praenorica, Folia historico-naturalia sorozat egyik köteteként látott volna napvilágot, a fent említett okok késztettek bennünket arra, hogy végül önálló kiadványként tárjuk munkánkat az olvasók elé. Ez pusztán formai változtatásokat igényelt a kéziraton, de lényegét nem érintette. A szerző számos kollégájának, barátjának tartozik hálával, hogy a jelen munka elkészülhetett. Elsőként a kötet lektorainak, KÁRPÁTI LÁSZLÓ igazgatónak (FertőHanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród), SZABÓ T. ATTILA egyetemi tanárnak (Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely) és SÁRINGER GYULA akadémikusnak (Veszprémi Egyetem, Keszthely) mond köszönetet, akik értékes adatokkal, tanácscsal, javítással jobbították, gazdagították a kéziratot. Hálára köteleztek azon munkatársak, kollégák is, akik az egyes fejezeteket olvasták át. Számos apró pontatlanság, hiba tűnt el a kéziratból lelkiismeretes javításaik nyomán. Személy szerint is kötelességem megemlíteni CSORBA GÁBOR, FARKAS BALÁZS, FORRÓ LÁSZLÓ, KORSÓS ZOLTÁN, MERKL OTTÓ, MÉSZÁROS 11 KASZAB Z. (1956): „Magyarország állatvilága". —Múzeumi Híradó, 1: 3-5. 7