Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE 1951b, 1955a, 1955b, 1957a, 1957b; VASVÁRI, 1922, 1942a, 1942b; VERTSE, 1939; WALCHER, 1930). '''' '•-• Az MME Nomenclator Bizottság 1992-ben tette közzé a hazai ritka madárfajok előfordulásával kapcsolatos állásfoglalását az 1990-es évről. A jelentésben a vizsgálati területről a vörös ásólúd (Tadorna ferrugineá), az ékfarkú halfarkas (Stercorarius parasiticus) és a karmazsinpirók (Carpodacus erythrinus) megfigyelését hitelesítette a bizottság (BANKOVICS, 1992). A bizottság 1991. évi jelentésében nem találhatók nyugat-magyarországi előfordulási adatok (BANKOVICS, 1993). Az 1992. évi jelentésben a vörös ásólúd {Tadorna ferrugineá), az örvös lúd sötéthasú alfaja (Branta bernicla bernicla), a sivatagi lile (Charadrius leschenaultii), a kis csér {Sterna albifrons), a citrombillegető (Motacilla citreola), a kékbegy vöröscsillagos alfaja (Luscinia svecica svecica) és az indiai lúd (Anser indicus) példányainak Nyugat-magyarországi előfordulási adatát hitelesített a bizottság (WALICZKY, 1993). Az 1993. évi jelentésben a vizsgálati területről a fekete sas (Aquila clanga),

351 a kis goda (Limosa lapponica), az ékfarkú halfarkas (Stercorarius parasiticus), a sarki csér (Sterna paradisea), a kis csér (Sterna albifrons), a citrombillegtő (Motacilla citreola) fertőújlaki (Mekszikopuszta), valamint a kacagócsér (Gelochelidon nilocita) tertőrákosi megfigyelését hitelesítette a bizottság (MAGYAR és HADARICS, 1995). Az 1994-es jelentésében a következő fajok találhatók Nyugat-Magyarországról: a vörös ásólúd (Tadorna ferrugineá), a kis goda (Limosa lapponica), egy halfarkas faj (Stercorarius sp.), a kacagócsér (Gelochelidon nilocita) fertőújlaki (Mekszikopuszta), valamint a füles vöcsök (Podiceps auritus) és a törpekuvik (Glaucidium passerinum) soproni megfigyelését hitelesítette a bizottság (MAGYAR, 1995). Az 1995. évi jelentésben az alábbi fajok olvashatók Nyugat-Magyarországról: a rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus), az örvös lúd (Branta bernicla), a vö« rös ásólúd (Tadorna ferrugineá), a terekcankó (Xenus cinereus), a kenti csér (Sterna sandvicensis) és a sarki csér (Sterna paradisea) fertőújlaki (Nyéki-szállás), a fekete sas (Aquila clanga) fertőújlaki (Pap-rét), a kis goda (Limosa lapponica) fertőújlaki (élőhely-rekonstrukció), rozsdás nádiposzáta (Acrocephalus agricola) Hanság: Fehér-tavi, valamint a csilpcsalpfüzike szibériai alfaja (Phylloscopus collybita tristis) Sopron: Nemes-kúti előfordulását hitelesített a bizottság (MAGYAR, 1997). Az 1996. évi jelentésben az alábbi fajok szerepelnek Nyugat-Magyarországról: fakó keselyű (Glyps fulvus),

352 sarki partfutó (Calidris canutus), уапаофагСййо (Calidris melanotos), kis goda (Limosa lapponica), kis csér (Sterna albifrons), sarki lúd (Anser caerulescens) (MME NOMENCLATOR BIZOTTSÁG, 1998a). PETÉNYI JÁNOS SALAMON adatai alapján a fekete sas (Aquila clanga) , felső Magyarországban, és a Fertő tava vidékén lövetett..." Idézi: FRÍVALDSZKY (1865). A példányt 1994-ben látták Fertőboznál, de akkor a bizottság nem hitelesítette az adatot (lásd: MAGYAR, 1995). Kiegészítő leírás alapján újrabírálták az észlelést. 198