Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE Ornitológiai érdeklődése kiváló indíttatást jelentett fia, CHERNÉL ISTVÁN számára. 1880-ban Szombathelyen rendezték a magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlését, ahol CHERNÉL KÁLMÁN felolvasást tartott a ,Jvtadarak vándorlása" címmel (CHERNÉL, 1882). Az előadásokra magával vitte 15 éves fiát is, hogy „tágítsa látókörét, s a tudományos mozgalmak, különösen a madártan iránti érdeklődését fokozza". Az ifjú CHERNÉL ISTVÁN személyében korának európai hírű és rangú madarászát tisztelhetjük, akinek tevékenysége hosszú időn át meghatározó jelentőségű volt a madártan és a madárvédelem területén.

330 Számos madárfaj első magyarországi megfigyelését neki köszönhetjük. Madártani írásai közül az Alpokalja területére vonatkozók a következők: CHERNÉL, 1886, 1887a, 1887b, 1887c, 1887d, 1888a, 1888b, 1888c, 1889, 1890, 1894, 1895, 1896a, 1896b, 1897a, 1897b, 1898a, 1898b, 1898c, 1899, 1901, 1907, 1909a, 1909b, 1909c, 1916a, 1916b, 1916c, 1916d, 1916e, 1917a, 1917b, 1917c, 1917d, 1918, 1919a, 1919b, 1921a, 1921b, 1921c. Norvégiában tett utazásáról lírai hangvételű könyvben számolt be. Útja során jelentős madártani és egyéb állattani felfedezéseket tett (CHERNÉL, 1893; M.O.K., 1894). A CHERNEL-család jeles barátja, ALMÁS Y GYÖRGY (1867-1933) maga is kitűnő ornitológus volt.

331 A grazi egyetemen jogi doktorátust szerzett férfiú érdeklődése már fiatalon az állattan, elsősorban az ornitológia felé fordult. 1897-ben bejárta Dobrudzsát és a Duna deltát, ahonnan értékes állattani gyűjteménnyel tért haza.

332 Borostyánkői otthonában őrzött madárgyűjteménye, ázsiai útjai előtt kb. 1500 példányból állt, amelyet elsősorban Nyugat-Magyarországon, Diósjenő (Börzsöny-hg.) és Temeskubin

333 környékén gyűjtött. Élete során két jelentős expedíciót vezetett Közép-Ázsiába, az elsőt Turkesztán orosz fennhatóság alatt levő részébe (1900),

334 majd a Tien-sanba (1906). Útjai során több mint 20000 állatpéldányt, főleg madarakat gyűjtött. Jelentős adaléKEVE A. (1972): Chernél István szerepe a madártani kutatások kialakulásában. — Vasi Szemle, 26: 236-238. 331 VÍG K. (1999): Egy tudós utazó a századelőről. Almásy György állattani kutatásai Belső-Ázsiában. — Vasi Szemle, 53(6): 733-766. (Almásy György irodalmi munkásságának és a rá vonatkozó irodalom teljes bibliográfiája is.) 332 ALMÁSY GY. (1897): Dobrudzsa ornitológiai kutatása [Ornithologische Durchforschung in Dobrudscha]. —Aquila, 7: 173-176.; ALMÁSY GY. (1898): Madártani betekintés a román Dobrudzsába [Ornithologische Recognoscirung der rumänischen Dobrudscha]. — Aquila, 8: 1-207.; ALMÁSY GY. (1898): Betekintés a román Dobrudzsába. — Term. tud. Közi, 30: 169-192. 333 Temeskubin (Kevevára, Kubin) település a történelmi Magyarországon, Temes vármegye Kubini járásában. Jelenleg Kovin (Jugoszlávia). 334 CHOLNOKY J. (1904): Almásy György utazása Belső-Ázsiában. — Földrajzi Közlem., 32(2): 72-75.; SZILÁDY Z. (1925): Széljegyzetek az Almásy-expedíció leírásához. —Állattani Közlem., 22: 217-219. 188