Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

GERINCESEK (VERTEBRATA) TÖRZSE Az utóbbi évtized populációbiológiai vizsgálatai derítették ki, hogy a kecskebéka (Rana esculenta) nem önálló faj, hanem a Rana lessonae és a Rana ridibunda hibridalakja. A Rana lessonae és a Rana ridibunda kereszteződésével, a hibridformáció keletkezésével és előfordulásával a Fertőn és a Fertőzugban HEINZ G. TUNNER foglalkozott (TUNNER, 1974, 1978, 1980; TUNNER és DOBROWSKY, 1976; KÁRPÁTI és TUNNER, 1997). Vas megye területéről (Őriszentpéter: Galambszer) a magyar faunára új tarajosgőte-alfajt (Triturus eristatus carnifex) mutatott ki DELY O. GYÖRGY. A példányt SZABÓ ISTVÁN gyűjtötte 1967. június 26-án egy „toka" vizéből. A későbbi gyűjtések folyamán pettyes gőte (Triturus vulgaris) példányok mellett újabb 26 példány került elő a frissen kimutatott alfajból (DELY, 1970-71). VARGA LÁSZLÓ több, ritkábbnak mondható kétéltű- és hüllőfaj előfordulását mutatta ki Vas megye területén: a vöröshasú unka (Bombina bombina) jelenlétét a cáki kőfejtő időszakos vízállásaiban, az alpesi gőte {Triturus alpestris alpestris) nagyobb egyedszámú populációit a Vendvidék (Felsőszölnök, Szakonyfalu) kisebb időszakos állóvizeiben, illetve kis számban tarajos gőtét {Triturus eristatus) - pontos alfaji besorolás nélkül - Őriszentpéter környékén (VARGA, 1991). A tervezett Csörnöc-menti Tájvédelmi Körzet területén valamennyi, Magyarországról ismert farkatlan kétéltű faj (12 békafaj), valamint két farkos kétéltű faj, a pettyes gőte (Triturus vulgaris) és a tarajos gőte (Triturus eristatus) is előfordul. A hűvös patakvölgyek jellemző faja a gyepi béka (Rana temporaria) és a sárgahasú unka (Bombina variegata) (Kocsis, 1991; VARGA 1991; SZINETÁR és GYURÁCZ, 1993; SZINETÁR, 1994a, 1994b). A hüllőfauna 7 fajból áll (VARGA 1991; SZINETÁR és GYURÁCZ, 1993; SZINETÁR, 1994a, 1994b). Hasonló mondható el a tömördi Nagy-tó környékéről is. Valamennyi hazai farkatlan kétéltű-faj, illetve a fürge gyík (Lacerta agilis), a törékeny gyík (Anguis fragilis) és a vízisikló (Natrix natrix) él a területen (BÁNHIDI, 1986; BÁNHIDI et al., évszám nélkül). VARGA ANDRÁS tíz év alatt megfigyelt hüllő- és kétéltű-előfordulási adatai között az Alpokalján megfigyelt előfordulások is (Bombina bombina, Rana dalmatina, Rana esculenta complex., Lacerta agilis) szerepelnek (VARGA, 1995). Az „Őrség Természeti Képe" kutatási program során DANKOVICS RÓBERT mérte fel a vizsgálati terület kétéltű- és hüllőfaunáját. Az irodalmi adatokkal összhangban, 14 kétéltű- és 5 hüllőfaj előfordulását mutatta ki (DANKOVICS, 1995a, 1996). A vizsgálatokat 1997-től egész Vas megye területén folytatta (DANKOVICS, 1997, 1999). 163