Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

ÍZELTLÁBÚAK(ARTHROPODA) TÖRZSE A Kárpát-medence állatföldrajzi beosztása már több állatcsoport elterjedésének elemzése alapján megtörtént. A nagylepkék gyűjtési adatai alapján SZENTIVÁNY JÓZSEF (SZENT-IVÁNY, 1937b) már tett kísérletet az állatföldrajzi határok kijelölésére.

242 A hazai Macrolepidopterák elterjedésére és ökológiájára vonatkozó újabb ismeretek tömege lehetővé tette, hogy ezek állatföldrajzi értékelése is megszülessen (VARGA, 1964). Ehhez az alapot KOVÁCS LAJOS (1953, 1956a) művei szolgáltatták, de a szerző felhasználta a faunisztikai irodalomban Nyugat-Magyarországról publikált adatokat is. Dél- és Nyugat-Dunántúl, illetve a Zalai-dombság nagylepke faunájának állatföldrajzi elemzése a közelmúltban kellő részletességgel megtörtént (UHERKOVICH, 1978b).

243 Bár jelen tanulmány szűkebb kerete nem engedi meg, hogy részletesen foglalkozzunk a növény- és erdővédelmi, illetve az alkalmazott rovartan lepkészeti tárgyú kutatási eredményeivel, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen (napjainkban Nyugat-Magyarországi Egyetem) készült doktori disszertációk (a.) és egy jelentős kutatási program (b.) ismertetését mégis szükségesnek érzzük. a.) A fiatal magyar rovarász nemzedék tagja, CSÓKA GYÖRGY doktori disszertációjában fenyveseink tűfogyasztó nagylepkéivel végzett kutatásairól számolt be (CSÓKA, 1988). SZONTAGH PÁL doktori értekezésében a gyűrűslepke (Malacosoma neustriacá) életmódjával, károsításával kapcsolatos kutatásainak eredményeit ismertette (SZONTAGH, 1961). VARGA FERENC a gyapjaslepke (Lymantria dispar) táplálkozás-biológiájával, magyarországi kártételével foglalkozott disszertációjában (VARGA, 1975). KONDOR ANTAL ugyanezen faj cseresekben lehetséges előrejelzését tanulmányozta (KONDOR, 1977). b.) Egy-egy terület lepkefaunájának kutatásában a fénycsapda alapvető gyűjtőeszköznek számít. A fénycsapdák azonban nemcsak faunisztikai céllal működnek, hanem fogási eredményeik kiértékelésével lehetőség nyílik az erdészetben, a mezőgazdasági és kertészeti termelésben kárt okozó lepkefajok (és más rovarfajok) egyedszám- és tömegességi viszonyai változásának nyomon követésére. Kiderült azonban, hogy a fajok rajzásának előrejelzésében, tömegszaporodásuk prognosztizálásában a fogási eredményeket a külvilág élő és élettelen tényezői (ún. biotikus és abiotikus faktorok) jelentősen befolyásolják (NOWINSZKY és TÓTH, 1992). Immár több mint két évtizede folynak kutatások az Alpokalján, amely vizs242 Lásd még: SZENT-IVÁNY J. (1938): A történelmi Magyarország nagy lepke faunájának elemei. — Folia ent. hung., 3: 133-145.; SZENT-IVÁNY, J. (1943): Néhány szó a Kárpátmedence állatföldrajzi felosztásáról különös tekintettel a fényiloncák (Pyralididae) elterjedésére [Einige Worte über die zoogeographischen Einteilung des Karpatenbeckens mit besondere Rücksicht auf die Verbreitung der Zünsler (Pyralididae)]. — Magyar Biol. Kut. Int. Munkái, 15: 502-508 [509-510]. 243 Lásd még: AMBRUS A. (1984): A Zalai-dombvidék nagylepkéinek ökofauniszükai és állatföldrajzi elemzése. — Doktori Értekezés. (Kézirat), Eötvös Lóránd Tudományegyetem TTK, Budapest.; AMBRUS A. (1987): A Zalai-dombvidék nagylepkéinek ökofaunisztikai és állatföldrajzi elemzése. —Praenorica, Folia hist.-nat., 2: 129-134. 147